Arab és néger versenyző lett a németek szépe

Kövess minket -on és -en!

A németországi Wismar, az egykori Hanza-város megválasztotta az idei szépségkirálynőjét és szépségkirályát, akik egy esztendőn keresztül viselhetik a „szépségükért” kapott koronát.

(Kuruc.info)

A város szépségkirálynője a Kiel városbeli Laura al-Hadry 28 éves arab diáklány, míg a szépségkirálya egy 26 éves ghánai szakács, Soabre Quattara, Lübeck város lakója lett. A hírt közlő Ostsee Zeitung (OZ) kiemeli: A két szépség megválasztásával „a Hanza-város, Wismar a szomszédai iránti nyitottságáról tett tanúbizonyságot.”

Hírek

A németországi Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi tartománybeli Wismarban vasárnap választották meg a város idei szépségkirálynőjét és szépségkirályát. De mivel Johann Wolfgang von Goethe és Friedrich Schiller nyelve igen szegényes ahhoz, hogy ilyen jelentős eseményt német névvel illessék, az egykori Hanza-város észlényei angolul nevezik meg az évente megválasztandó uralkodó párt: „Miss Wismar és Mister Wismar”. Ám, mindez semmi ahhoz képest, hogy tegnap este Wismarban a zsűri egy arabot választott meg szépségkirálynőnek s egy ghánai négert szépségkirálynak. Az Ostsee Zeitung (Balti-tengeri Újság) című régióbeli hírportál tudósítója szinte büszkén jegyzi meg, hogy a két szépség kiválasztásával a Hanza-város a szomszédok iránti nyitottságáról tett tanúbizonyságot.

Wismar tavalyi szépségkirálynője és királya: Johanna Wilhelmine Nedel és Philipp Schröder

A megválasztott szépségkirálynőről az észak-német hírportál csak annyit árult el, hogy Laura al-Hadrynak hívják, 28 éves, Kiel kikötővárosban élő diáklány. A király, a ghánai Soabra Quattara két esztendővel fiatalabb, mint a királynő, s a valamikor a „Hanza-városok királynőjének” nevezett Lübeckben szakácsként keresi a kenyerét. A most megválasztott „szépségek” egy esztendőn keresztül, a jövő ősszel tartandó Miss és Mister Wismar-választásig viselhetik ezt a címet, s fejükön a koronát. Egyébként az OZ által „prominensnek” nevezett zsűri hét hölgy és hat férfi közül választhatta ki a legszebbet. Erre mondják mifelénk, hogy kinek a pap, kinek a papné.

Kövess minket -on és -en!

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Egy párizsi zsidó férfit megtámadott két fiatal, akik megpróbálták megerőszakolni, miután felfedeztek a telefonján egy izraeli zászlót.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

A Német Birodalom legerősebb hadosztályai a címbéli felsorolásból kerültek ki. Az alábbi cikkünkben ezeket a hadosztályok hasonlítjuk össze, elsősorban a hadrendet, a fegyverzetet és az újításokat tekintve.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Több mint ezerkétszáz nacionalista vonult fel szombaton délután Drezda belvárosában, hogy megemlékezzenek az 1945-ös angol-amerikai terrorbombázás áldozatairól. A békés demonstrációt azonban jelentős antifasiszta őrjöngés is kísérte.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

Százakat taposott össze a tömeg Sztálin temetésén. Vaszilij Grosszman író úgy emlékezett arra a napra, mint amikor az emberek az igézettség állapotában, a misztikus eleve elrendelés szellemében rohantak a pusztulásba.

1955. május 14-én írta alá nyolc szocialista ország vezetője a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés Szervezete létrehozásáról szóló okmányt.

„Rendben lévő fehérnek lenni.” Manapság már ez a teljesen ártatlan kijelentés is elég ahhoz, hogy általános tömeghisztériát gerjesszen Amerikában, ahol a feketék imádata az utóbbi évtizedekben hivatalos államvallássá vált.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

Időről időre, újra és újra találkozunk a Nagynémet Birodalommal kapcsolatban azzal a megállapítással, hogy a német intellektuális elit a nemzetiszocialista kormányzat 1933 januári hatalomra kerülését és hatalmának megszilárdulását követően elhagyta Németországot és számkivetésbe ment.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

1935-ben a Rudolf Hess utasítására létrehozott Német-Amerikai Szövetség (German-American Bund) tagjai, „az új Németország barátai” egy Camp Sigfried névre keresztelt nyári tábort hoztak létre a New York állambeli Long Island-en.

Az agresszívan terjeszkedő multikulturalizmus cégére alatt az élet minden területét valósággal elárasztják az etnikumok, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.

A pazar kilátás és a misztikus történelmi múlt érdekes úti céllá teszik a Sasfészekként ismert építményt.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t.