Kövess minket -on és -en!

1961-ben egy januári éjszakán az amerikai légierő egy bombázója kettétört Észak-Karolina felett. Ez nem lett volna annyira nagy probléma, ha nem atombombákat szállít a repülő.

A két atombomba kiesett a B-52-esből, és zuhanni kezdett a föld felé. A két atombomba Goldsboro városának közelében csapódott a talajba. Igazi szerencsesorozatnak köszönhető, hogy nem robbantak fel, és nem okoztak a hirosimai és nagaszaki atombombákhoz hasonló pusztítást az Egyesült Államok közepén – ráadásul a hidegháború legfeszültebb időszakában.

A National Security Archive (NSA) most oldotta fel az esetről készült jelentések titkosítását, és számos új elemet ismerhetünk meg a történtekről. A B-52-esnek a szárnyával volt gondja, ez okozta a bombázó kettétörését.

A két bomba megindult a föld felé, az egyiknek kinyílt az ernyője, a másiknak azonban nem. Az a bomba, amelyiknek kinyílt az ernyője, sértetlenül ért földet. Az volt a szerencse, hogy elszakadtak azok a vezetékek, amelyek energiával látták el a bombát a generátorból – így az nem élesedett.

A másik bomba szabadesésben esett, és meg is rongálódott. A becsapódás élesítette az atombombát, de az ütközés egy másik részt is megrongált, az akadályozta meg, hogy tényleg fel is robbanjon. A MK39-es bombák 3,8 megatonnásak voltak. Sokkal nagyobb pusztítást végeztek volna, mint a Hirosimára ledobott 0,01 és Nagaszakira dobott 0,02 megatonnás bombák.

A repülőn nyolcan utaztak azon az éjszakán, közülük öten élték túl a balesetet. Richard Rardin pilóta évekkel később azt nyilatkozta, hogy nem tudott arról, milyen katasztrófát úsztak meg. A legnagyobb problémája az volt, hogy földetérés után sok kóbor kutya volt az úton.

Kövess minket -on és -en!

Az olasz társadalom egy jelentős része nem igazán szívleli a zsidókat. Egy friss olasz közvélemény-kutatás szerint az olasz társadalom jelentős részében jelentős mértékűre nőtt az antiszemita attitűd a zsidókkal szemben, miközben országszerte erősödnek a tiltakozások Izrael gázai népirtása miatt.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.