Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Akárcsak a konkurens ideológiák és a különböző tudományágak általában, a woke-izmus is rendelkezik egy sajátos terminológiával. Szakkifejezései közül következzen a talán tíz legfontosabb, amelyek mantraként ismétlődnek „tudományos” diskurzusában.

Diverzitás: „mindenki, aki nem fehér”, vagyis a fehérek különbözővé, mássá, eltérővé nyilvánítása az emberiség maradékéhoz képest egy militáns és fehér­ellenes koalíció létrehozása érdekében.

Inkluzivitás: „befogadóvá válni a diverzitás iránt”, vagyis a heteroszexuális fehér férfiak eltávolítása minden hatalmi pozícióból fehérellenes foglalkoztatáspolitika, a közösségi médiából való kirekesztés, démonizálás stb. révén.

Dekolonizáció: „megszüntetni az európai befolyást”, vagyis a fehér kultúra, történelem és hagyományok megtámadása, lerombolása, meghamisítása a fehérek demoralizálása és kulturális kisemmizése érdekében. Társadalmi igazságosság: „az elnyomókra és elnyomottakra osztott világ csak a szerepek felcserélése után válik igazságossá”, vagyis a nem fehér és nem heteroszexuális „elnyomottakat” a fehér és heteroszexuális „elnyomók” ellen lázítani vagyoni és hatalmi átrendeződést eredményező (faji) politika céljából.

Faji igazságosság: „fehérellenes politikai megtorlás”, vagyis a fehérek törvényesített hátrányos megkülönböztetése a feketék pozitív megkülönböztetése, kárpótlások fizetése, a „gyűlöletbeszéd” betiltása stb. révén, végső soron a fehérek tulajdonának (föld, források, tőke stb.) a feketék részére történő kisajátítása céljából.

Méltányosság: „megteremteni a követelmények egyenlőségét”, vagyis az állítólagos társadalmi és faji igazságtalanságok erőszakos korrigálása az „elnyomó” fehérek kárára és az „elnyomott” feketék javára.

Környezeti igazságosság: „a fehérek elpusztítják a bolygót a klímaváltozással”, vagyis a globális technokrácia megvalósítása a davosi „nagy újrakezdés” terven keresztül, a nyugati életszínvonal drasztikus csökkentése, „klímamenekültek” korlátlan befogadása a fehér országokba, fehér vagyonátruházás a harmadik világ számára.

Rendszerszintű rasszizmus: „a különböző faji csoportok civilizációs teljesítménye közötti eltérés nem az evolúció folyamán létrejött biológiai különbözőségek, hanem a fehér rasszizmus és elnyomás eredménye”, vagyis ürügy a fehérek kifosztására a saját országaikban és a „társadalmi-faji igazságosság” megvalósítására.

Fehér kiváltság: „a fehérek öröklött társadalmi és politikai előnyöket élveznek az országaikban”, vagyis ennek az „elnyomó” és „igazságtalan” helyzetnek a „társadalmi és faji igazságosság” nevében történő erőszakos megszüntetése.

Fehér felsőbbrendűség: egyes fehérek nem hódolnak be a diverzitásnak, ellenzik a multikulturalizmust és a globalizmust, vagyis az abszolút gonoszság megtestesülése.

Ilyen és hasonló fogalmakkal operálva a woke-izmus immár a franciáknak is gondot okoz, mert veszélyesebb és radikálisabb még az iszlamizmusnál is. Ez utóbbival ellentétben ugyanis a woke-izmus erőszakos fellépését azok ellen, akik megsértik a szentesített dogmáit, a nyugati világ leghatalmasabbjai támogatják.

Franciaország politikai és kulturális elitjét, beleértve Macron köztársasági elnököt is, egyre jobban aggasztja az „amerikai stílusú woke ideológia” terjedése, amely elméleti alapot nyújt a már túlságosan „sokszínű” francia társadalom további polarizációjához, a „republikánus olvasztótégely” utópisztikus fantáziája helyett – paradox módon és a szándékaival szöges ellentétben – a faji-etnikai szeparatizmus („kommünotarizmus”, vagyis gettósódás) mindennapi gyakorlatát erősítve.

Kétségtelenül ironikus persze azt látni, hogy a franciákat most képen találja a saját bumerángjuk. A woke-izmushoz elméleti keretet szolgáltató posztmodernizmust ugyanis Franciaországból importálták Amerikába, hogy immár aktualizálva reexportálják Franciaországba és a világ többi részébe az új világrend uralkodónak szánt ideológiájaként. A posztmodernizmus egzaltált párizsi entellektüelek (Sartre, Lacan, Derrida, Lyotard, Deleuze és főleg Foucault) agyában kristályosodott ki a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben, és előbb lassan beszivárgott, majd szinte berobbant a nyugati egyetemek társadalomtudományi fakultásaira, míg végül napjainkban látványosan (lásd BLM) kiömlik az utcákra woke-izmusként. Alaptétele így summázható: egyetemes igazság nem létezik, lényegében minden csak társadalmi konstrukció, a tények nem fontosak, az eszmék pedig csak akkor igazak, ha az elnyomottaknak kedveznek.

A posztmodernisták többnyire kulturmarxistaként kezdték egyetemi karrierjüket, mielőtt többnyire „renegát” nem lett belőlük. Mindnyájuk közül legnagyobb hatást a woke mentalitás kialakulására Michel Foucault gyakorolta, aki bizonyos szempontból Nietzsche szellemi örökösének tekinthető. A német filozófus tagadta az erkölcsi igazság objektivitását és az emberi életet könyörtelen hatalmi harcnak látta. A XIX. század legnagyobb hatású gondolkodója nyomán korszakunk legtöbbet idézett társadalomtudósa, Foucault is tagadja az erkölcsi értékek objektív megalapozottságát, egyszerűen eszköznek tartva azokat, amellyel a hatalmasok bebetonozzák magukat a hatalomba. Rendkívül befolyásos könyvsorozatával egyes témákban (például az őrültség természete, a szexuális erkölcs, a börtönbüntetés elfogadottsága stb.) aláásta a jelenlegi közmegegyezést az általa intellektuális archeológiának nevezett módszerével, bemutatva, hogy korábban teljesen másként gondolkodtak ezekről. Így akarta demonstrálni, hogy ami objektív morálnak tűnt, az valójában csak a hatalmasok folyamatosan változó játszmája.

Gurujuk halála után a tanítványai folytatták Foucault „régészkedését” a nyugati tudományos miliőben, főleg olyan kutatási területeken, mint a kolonializmus, a genderizmus, a homoszexualitás, a feminizmus és a rasszizmus, és amit találtak, az egyáltalán nem meglepő módon hatalmi harc á la Nietzsche az elnyomók és elnyomottak között. Miután „ráébredtek” (woke) erre a realitásra, arra törekedtek, hogy konfrontációt szítsanak a gyöngék és a hatalmasok között a jól bevált marxi recept alapján, mert szerintük a társadalmi normák és az objektív etikai értékek csupán a „valódi társadalmi dinamika” (értsd: a totális társadalmi káosz) elfojtására szolgálnak.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az ausztrál kormány a „szélsőjobboldal erősödése” miatt a nemzetiszocialista jelképek betiltását fogja kezdeményezni, jelentette be Mark Dreyfus igazságügyi miniszter.

Kevesen tudják, ki az az olasz, akit közel egy éve tartanak fogva egy magyar börtönben azzal a váddal, hogy 2023-ban antifasiszta támadásokban vett részt a magyar fővárosban – írta meg az olasz il Giornale nyomán a Magyar Nemzet.

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

72 éves korában meghalt Michael Knape, a berlini rendőrség korábbi főnöke, akit csak „neonácivadásznak”, illetve „kemény kutyának” hívtak.

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

1886-ban egy tucatnyi fajvédő nézeteket valló német család – a híres filozófus, Friedrich Nietzsche húga és sógora vezetésével – Paraguayba hajózott, hogy ott létrehozzon egy árjákból álló kolóniát.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

Úgynevezett „tiltott önkényuralmi jelkép” használatának vádjával bíróság elé állítják Björn Höckét, az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt Türingia tartományi vezetőjét – közölte a hallei tartományi bíróság.

A 19 éves Sai Varshith Kandulát többek között az elnök és családja, illetve az alelnök és családja testi épségének veszélyeztetésével vádolhatják meg.

A rezsim intenzív pszichológiai hadviselést folytat az őshonosok ellen, nehogy olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek megkérdőjeleznék a tömeges bevándorlást és a többrasszú társadalmat.

Bár 25 évig népszerű és sikeres polgármesterként hihetetlen lendületet adott Kapfenberg városának, a Franz Feketéről elnevezett stadiont január elsejétől már nem hozzá kapcsolódva emlegetik majd.

Az immár száz napja tartó folyamatos szőnyegbombázásokkal az izraeli hadsereg (IDF) elhomályosította az angol–amerikai haderő egyik legfényesebb második világháborús hőstettét, amely abból állt, hogy 3 nap alatt letarolta Drezda épületeinek harmadát, ártalmatlanítva 25 ezer „nácit és potenciális nácit”.

A patrióta fiatalra házmester jellemű járókelők hívták ki a rendőröket, miután a zászlót mutatta fel nekik.

Habár Benito Mussolinit, a Ducét 1945-ben, 61 évesen kommunista partizánok bestiálisan meggyilkolták, a dinasztia a mai napig meghatározó az olasz politikai és közéletben, leginkább Alessandra Mussolini miatt.

Mint levente, 1944 novembere végén rendeletre kellett jelentkeznem a területileg illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságon.

A második világháború magyarországi hadszínterén folytatott végső küzdelmek közül a Vértes hegység területén vívott harcok magyar szempontból jelentős haditetteknek számítottak.

Meglepő, de nem szerzői jogi okok miatt kellett hozzányúlni a vérmocskos Mickey egeres játékhoz: az Infestation 88-cal ennél is nagyobb baj volt.

Az ügyészek egy 98 éves egykori tábori őr ellen emeltek vádat, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a Sachsenhausen koncentrációs tábor 3300 rabjának „kegyetlen és alattomos meggyilkolásában”.

Manapság a multinacionális nagyvállalatok számítanak a woke-izmus legbefolyásosabb terjesztőinek, ami paradoxonnak tűnik, tekintettel a baloldal fennen hangoztatott kapitalizmusellenességére.

Sok amerikai nagyváros annyira tele van bűnözéssel, droggal és hajléktalanokkal, hogy nemcsak élhetetlenek, hanem egyenesen no-go zónák.

A politikai rendőrség Kecskeméten 1945 áprilisában és májusában jelentős letartóztatási hullámot indított el, pontosan úgy, ahogy a szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt többi magyar, majd német területeken.

Egy hazafias zenekar a „fehér hatalomról” és az „árja végzetről” zenélt egy orosz katonai bázison – rémüldözik az estéről készült videó láttán az amerikai zsidó-liberális Vice magazin.

Egy felüljáró alatt tűnt fel egy graffiti Pesten, amely egy akasztófán lógva ábrázolta az Ilaria Salis nevezető olasz antifasiszta bandavezért, az antifa-per első számú vádlottját.