Kövess minket -on és -en!

Immár a demokrácia látszatára sem adnak Franciaországban.

A párizsi kormány betiltotta a Gázai övezetben zajló izraeli vérengzés ellen szervezett tüntetéseket. Természetesen a zsidó hadserege mellett továbbra is lehet demonstrációkat szervezni. Bernard Cazeneuve belügyminiszter azzal az indokkal kívánja betiltani a gázai népirtás megállítása céljából szervezett demonstrációkat, hogy azok „fenyegetést jelentenek a közrendre nézve”.

A hétvégén Franciaország nagyvárosaiban számos tüntetést jelentettek be a palesztinok védelmében kiálló különböző szervezetek. A francia kormány azonban állítólag attól fél, hogy megismétlődnek az elmúlt vasárnap eseményei, amikor is a gázai öldöklést elítélő demonstrálók és zsidó tüntetők között összetűzésekre is sor került. „Úgy ítélem meg, hogy a mostani viszonyok nem megfelelőek a biztonság garantálásához” – jelentette ki a francia belügyminiszter.

Az érvényben lévő rendelkezések értelmében, aki részt vesz egy nem engedélyezett demonstráción, egy évig terjedő elzárással, illetve 15 ezer euróval büntethető. Amennyiben pedig az illegálisnak minősített tüntetésen bárki elfedi az arcát, hogy ne legyen felismerhető, akár három év börtönt, és 45 ezer eurós pénzbírságot is kaphat. A demokrácia legnagyobb dicsőségére tilos továbbá betiltott rendezvényeket népszerűsíteni az internetes fórumokon és közösségi oldalakon. Ha valaki mégis ilyesfajta „bűncselekményekre” vetemedne, akár egy évre is börtönbe kerülhet, és 15 ezer eurót is kifizethet. Viszont ha a betiltott tüntetés erőszakba torkollik, akkor akár hét évre is lecsukhatják, és 100 ezer euróval is megrövidíthetik azt a személyt, aki a nem engedélyezett nagygyűlés vagy felvonulás részleteit a különböző világhálós fórumokon ismertette.

Bernard Cazeneuve az illetékes rendőri szerveket arra szólította föl, hogy minden bejelentett rendezvény körülményeit alaposan vizsgálják meg, és hozzák meg a tiltó határozatot, amennyiben az „szükséges”.

Michele Sibony, a Zsidó Szövetség a Békéért elnevezésű szervezet vezetője a belügyminiszteri felszólítást a következőképpen kommentálta: „A palesztinok melletti tüntetők szabad véleménynyilvánításának tiltása egészen egyedülálló Európában.” Youssef Boussoumah, a Köztársaság Bennszülöttjeinek Pártja vezetője még élesebb bírálatot fogalmazott meg: „Franciaország kriminalizálja a szolidaritás kifejezését a palesztin néppel. Ez a legteljesebb mértékben felháborító. Újabb kísérlet ez a palesztinok elhallgattatására, arra, hogy rákényszerítsék őket és támogatóikat az izraeli elnyomók előtti teljes behódolásra.”
Sylvie Perrot, egy a palesztinok érdekében kiálló aktivista pedig azt mondta, hogy „a fasiszta államok tiltják meg a háborúk elleni demonstrációkat, és hihetetlen, hogy a francia szocialisták ezt a példát követik”.

Az elmúlt héten hamis hírek keltek szárnyra a zsinagógák elleni támadásokkal kapcsolatban. Egyes videofelvételeken a Zsidó Védelmi Liga aktivistái láthatók, amint a rendőrség jelenlétében harcba bocsátkoznak a gázai vérengzés ellen tüntetőkkel. Ugyanakkor a Zsidó Védelmi Liga egyetlen tagját sem vették őrizetbe, ezzel szemben a palesztinok védelmében fellépő demonstrálók közül hat személyt letartóztattak – de egyiküket sem a párizsi zsinagógák közelében. Ráadásul nem keletkezett kár egyetlen zsinagógában sem.

Egy feljelentés nyomán vizsgálat indult a zsinagógák elleni támadásokról szóló hamis híresztelések ügyében, melyek célja az lehetett, hogy démonizálják, és „antiszemitának” állíthassák be a gázai öldöklés ellen szót emelő tüntetőket.

Egyes szervezetek arra készülnek, hogy hivatalos fellebbezést nyújtanak be a gázai palesztinokkal szolidaritást kifejezni kívánó demonstrációkat betiltó határozatokkal szemben.

Perge Ottó, Kuruc.info - Daily Mail nyomán

Kövess minket -on és -en!

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Joseph Goebbels egykori birodalmi propagandaminiszter birtokának fenntartása drága, de felújítani még költségesebb lenne, mivel hagyták rohadni az elmúlt évtizedekben.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Ezer fős antifasiszta őrjöngés kísérte Brüsszelben Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjének, valamint Orbán Viktor szövetségesének a látogatását, melyet a brüsszeli Magyar Házban tett.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.