Kövess minket -on és -en!

A Kelet-Ukrajnában élő zsidók jobban tartanak az „antiszemita támadások” lehetőségétől, mint a totális háborútól.

Az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke szerint Oroszország „antiszemitizmussal akarja vádolni” az ukránokat.

„Miután Moszkva hivatalosan is elismerte két szakadár enklávét, a helyi zsidó vezetők nemcsak amiatt aggódtak, hogy kitelepíthetik őket a kiújuló harcok következtében, hanem amiatt is, hogy a Kreml antiszemita provokációkkal próbálja majd delegitimálni országukat” — írja a Neokohn nevű magyarországi zsidó lap az izraeli Haaretzre hivatkozva.

A Haaretznek nyilatkozva közölte Meir Stambler rabbi, az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, hogy „jobban aggódik az orosz ügynökök által kivitelezett antiszemita provokációk, mint a totális háború lehetősége miatt”.

„Soha nem aggódtunk a biztonság miatt, de most már aggódunk, hogy a helyzet megváltozhat, ezért dolgozunk a biztonsági óvintézkedéseken minden rabbi, közösség, iskola és zsinagóga számára” – mondta a rabbi.

„Antiszemitizmussal vagy fasizmussal akarják (vádolni) az ukránokat” – vélekedett Meir Stambler.

A lap szerint az orosz média már a konfliktus kezdetekor tele volt ukrajnai zsidóellenes üldöztetésről szóló „hamis” jelentésekkel, noha korábban pont a zsidó közösségek nyüszítettek folyamatosan, hogy úgy érzik, Ukrajnában tombol az antiszemitizmus.

2014 márciusában Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy „a reakciós erők, nacionalista és antiszemita erők Ukrajna bizonyos részein zajló tombolása szükségessé teheti a katonai beavatkozást”, zsidó közösségek vezetői viszont azzal vádolták a Kremlt, hogy „propagandacélokból antiszemita incidenseket provokál”.

Stambler elmondta, hogy szervezete arra is készül, hogy sürgősségi élelmiszercsomagokat osszon szét – diszrikminatív módon, vallási-etnikai alapon válogatva az állampolgárok között – 20 ezer zsidó családnak az országban. 

„Nem tudom pontosan, mi fog történni, de hiszünk Istenben és imádkozunk. Nem hiszem, hogy valami történni fog, de gondoskodnunk kell azokról a zsidókról, akik úgy döntöttek, hogy itt maradnak” – vázolta fel ködös jövőképét az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.

Kövess minket -on és -en!

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.