Éhező afrikaiak milliói készülődnek Európába, az Amnesty International a befogadásuk követeli

Kövess minket -on és -en!

Ismét élesen bírálta az Európai Unió bevándorlási politikáját az Amnesty International.

A kizárólag a színes bőrűek jogait védő szervezet jelentésében azt állítja, hogy az uniós lépések "megakadályozzák a menekülteket abban, hogy Európában menedékre leljenek, valamint veszélybe sodorják életüket az egyre veszedelmesebbé váló utazások során". Jelentésben a szervezet elsősorban azt vetette az EU szemére, hogy túl sok pénzt áldoz határai lezárására.

Az "Európa-erőd emberi életekben mért ára" című dokumentum egyebek mellett felhozza, hogy az EU 2007 és 2013 között mintegy kétmilliárd eurót költött határvédelmi intézkedésekre, így például kerítések vagy határmegfigyelő rendszerek kiépítésére, miközben a "menekültek" életkörülményeinek javítására "csak" 700 milliót áldozott.

Az AI kiemelte azt is, hogy az unió együttműködik a szomszédos országokkal - például Törökországgal, Marokkóval és Líbiával - annak érdekében, hogy "ütközőzónát" hozzon létre határai mentén, ahol még azelőtt feltartóztathatják a "menekülteket", hogy azok elérnék az EU határait.

Archívum

"Az említett országok nem alkalmasak arra, hogy biztosítsák az ott ragadt migránsok és menekültek számára az őket megillető jogokat. Sokukra szűkölködés, kizsákmányolás és zaklatás vár amellett, hogy képtelenek valódi menedékre találni" - mondta John Dalhuisen, a szervezet európai és közép-ázsiai programigazgatója.

A jelentésben bírálták a törvénytelen visszafordítások gyakorlatát is. Az AI szerint Görögországban és Bulgáriában gyakran előfordul, hogy a menekülteket a határról azonnal visszafordítják. A dokumentumban felemlegették azt a Ceutában, az egyik spanyol észak-afrikai enklávéban idén történt esetet is, amikor határőrök gumilövedékekkel lőtték a területre bejutni próbáló 250 embert, 14 migráns halálát okozva.

Dalhuisen aláhúzta: az EU-ba bejutni próbálók majdnem fele konfliktusok vagy üldöztetés elől menekül. Az AI programigazgatója szerint "az EU felé tartó emberek haláláért kollektív felelősséggel tartozunk", az unió határain "naponta lezajló tragédiák" pedig "nem elkerülhetetlenek", azok elkerüléséért azonban a tagországoknak "a határok sérthetetlensége elé kell helyezniük az emberek érdekeit".

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Kongatják a zsidók a vészharangot, miután Adolf Hitler és Joseph Goebbels beszédeivel lett tele a TikTok. 

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

A soha nem létezett zsidó-keresztény kultúrát (amely egy filoszemita politikai termék) megvédeni igyekvő Magyar Péter egy keménynek gondolt odamondással kezdte beszédét a közmédia épülete előtt.

Egy 21 éves nemzetiszocialista aktivista titokban rögzített beszélgetéseit felhasználják a terrorizmus vádjával kapcsolatos perében Kanadában.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

2025 szeptember 6-án és 7-én a Norfolk megyei Great Yarmouth-ban egy fehér nacionalista zenei fesztivál megrendezését tervezték, amelyet a szervezők "Resurrection 4" néven hirdettek meg.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Ausztriában a legutóbbi választásokon a nyomokban nemzetiszocialista gyökerű, jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kapta a legtöbb szavazatot. A pártot a korai években az SS-veteránok pártjaként is emlegették, mivel sok volt SS vállalt benne vezető szerepet.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Százakat taposott össze a tömeg Sztálin temetésén. Vaszilij Grosszman író úgy emlékezett arra a napra, mint amikor az emberek az igézettség állapotában, a misztikus eleve elrendelés szellemében rohantak a pusztulásba.

Oroszok és civil román rendőrök vették körül 1945. január 2-án Érdmindszentet. Senki sem távozhatott.

1944. november 4-én omlott a Dunába az ostromlott Budapesten a Margit híd pesti szárnya.

Dr. David Duke-nak a moszkvai Európa és Oroszország: Új Perspektívák konferencián előadott tanulmánya.

1945. február 13-án éjszaka és február 14-én hajtotta végre Drezda ellen a brit és az amerikai légierő a második világháború legpusztítóbb légitámadását.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

A Reich összeomlott: sárba, vérbe, könnyekbe, de a szövetségesek szerint nem elég gyorsan. Siettetni kellett az agóniáját, hogy baráti szívességet tegyenek Sztálinnak.

Egy multikulturális birodalom – és minden birodalom lényegénél fogva multikulturális – létalapja területek meghódítása és népességeik áttelepítése az ellenőrzésük végett.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.