Kövess minket -on és -en!

A nacionalista párt helyi szintű sikereire építve akarja biztosítani befolyását a következő kormányban.

A dél-svédországi Sölvesborg városa mutathat ízelítőt abból, hogy milyen lehet az ország a közeljövőben − írta meg a Financial Times.

A legutóbbi, 2018-as választások után a nacionalista Svéd Demokraták vették át a helyi tanács irányítását a mindössze 17 ezer lakosú tengerparti városban.

Az olyan látványos intézkedések bevezetése, mint például a koldulási tilalom és a városi biztonsági őrök alkalmazása révén Sölvesborg, a pártvezető Jimmie Åkesson szülővárosa, a Svéd Demokraták és politikájuk mintavárosaként szolgált − mondta Ann-Cathrine Jungar, a Södertörn Egyetem vezető oktatója.

Németország, Franciaország és Belgium szélsőjobboldali csoportjaihoz hasonlóan a Svéd Demokratákat is régóta kiközösítik országos szinten, mivel nemzetiszocialista gyökerekkel rendelkeznek.

A Svéd Demokraták azonban a vasárnapi országos választások nagy nyertesei lehetnek, mivel a felmérések szerint az ország második legnagyobb pártjává és a jobboldali ellenzék legnagyobb tagjává válhatnak.

Ha a jobboldal győz − a felmérések szerint a szociáldemokraták által vezetett kormányzó balközép blokkal azonos szinten állnak −, akkor a Svéd Demokraták valószínűleg befolyást szereznek, akár támogató pártként a parlamentben, akár esetleg a kormányban.

„Egyszerre lenne földrengésszerű, ugyanakkor egyben természetes fejleménye az elmúlt évtizednek, amikor páriákból sok szempontból normális párttá váltak” − mondta egy volt jobbközép miniszter.

Kövess minket -on és -en!

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.

Mi a magyarság jelenlegi helyzete a pozsonyi csata tükrében? Szinte lehetetlen vállalkozás a megfogalmazott kérdésre minden igényt kielégítő válaszokat adni, de ugyanilyen lehetetlen, hogy nemzeti érzelmű magyar ember ne gondolkodna el ezeken az összefüggéseken ezekben a napokban.

Filip Turek nem tartja magát nemzetiszocialistának, de a rendőrség már nyomoz ellene ezügyben. Karlendítős fotó is elérhető róla, ami autójában készült, amibe elmondása szerint mindig pontosan 88 liter benzint tankol.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Egy párizsi zsidó férfit megtámadott két fiatal, akik megpróbálták megerőszakolni, miután felfedeztek a telefonján egy izraeli zászlót.

A korábbi másodrendű vádlott, a német Tobias Edelhoff meghallgatásával folytatódott az antifa-per a Fővárosi Törvényszéken. A „Hammerbande” korábbi kiképzője ezúttal tanúként állt a bíróság elé, igaz, csak videóhívás keretében.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Nem szeretem a négereket, még kevésbé a mulattokat. A mulattok perverzek és szadisták, ráadásul szörnyűségesen arrogánsak a katasztrofális IQ-juk ellenére (vagy éppen ezért). Ezzel együtt a legutóbbi szövege kiváló.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat egy ország fölött, az első dolguk, amit tettek, az volt, hogy elkobozták a magánkézben lévő összes fegyvert, hogy megtagadják a néptől annak fizikai lehetőségét, hogy ellenálljon a zsarnokságnak.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.