Kövess minket -on és -en!

Gyanúsan nagy a csönd a május 24-én, Brüsszelben történt “antiszemita incidens” körül.

Mint emlékezetes, egy baseball sapkát viselő férfi a belga főváros Zsidó Múzeuma előtt agyonlőtt egy izraeli házaspárt, valamint a múzeum két alkalmazottját. A merénylőt a francia rendőrség azóta őrizetbe vette. (Bár a legelső híradások szerint volt egy segítőtársa is, mégpedig annak az autónak a sofőrje, amelyikkel a gyilkos a helyszínre érkezett.) De ahhoz képest, hogy állítólag „antiszemita támadás” történt, valahogy meglehetősen lagymatag az „antiszemitizmus” és a „gyűlölet” visszaszorítását követelő kampány.

 

Egyes megalapozottnak tűnő feltételezések szerint ugyanis egyáltalán nem egy elvakult, fanatikus zsidógyűlölő lövöldözött Brüsszel belvárosában. Valószínűnek tűnik, hogy az akció része volt a Hezbollah (esetleg Irán) és Izrael között zajló titkosszolgálati háborúnak. A merénylet egy célzott gyilkosság volt, nem pedig egy véletlenszerűen végrehajtott támadás – állítja számos titkosszolgálati szakértő. Egyikük, Claude Moniquet, a European Strategic Intelligence and Security Center elnevezésű intézmény igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy maga az elkövető egy profi katona volt, egy “érzelemmentes gyilkos, olyasvalaki, aki már látott halált és talán maga is ölt”.

AmI Oren, a Háárec című izraeli lap katonai szakértője szerint lehetséges, hogy a négy ember halálát követelő vérengzés mögött az iráni állam vagy pedig a libanoni síita szervezet, a Hezbollah titkosszolgálata áll, amelyek ugyanis legalább 2009 óta folytatnak küzdelmet a Moszaddal. A Hezbollah vagy Irán ügynökei ezúttal alighanem megtoroltak egy korábbi izraeli akciót, vagy pedig eltettek láb alól két izraeli ügynököt. Oren cikkében rámutat arra, hogy a két zsidó áldozat, a házaspár, Emmanuel és Mira Riva, hosszú évek óta dolgoztak izraeli kormányhivatalokban. Az 50-es éveiben járó házaspár korábban a berlini izraeli nagykövetségen is dolgozott, a feleség, Mira pedig az izraeli Miniszterelnöki Hivatal munkatársa volt. Márpedig – jegyzi meg a Guardian című brit lap – az izraeli Miniszterelnöki Hivatal “gyakran eufemisztikus megnevezése a Moszad és a Shin Bet nevű titkosszolgálatoknak”. (A Shin Bet az izraeli belső elhárítás szerve.)

Természetesen a máskor oly sokat magasztalt „népnek”, a „demokratikus közvéleménynek” nem kell tudnia minderről. A birka tömegek hadd higgyék csak azt, hogy tényleg „antiszemita támadás” történt, mert akkor tovább lehet építgetni a zsidó áldozati mítoszt, tovább lehet terjeszteni a holokauszt-vallást, le lehet csapni a „szélsőjobboldalra”, és megvan az újabb érv a sajtó- és véleményszabadság újabb korlátozása mellett.

Perge Ottó - Kuruc.info

Kövess minket -on és -en!

„Antifasisztaként kriminalizáltak az Orbán-rezsim alatt” – Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali verőemberből lett EP-képviselő, valamint társai emelték fel hangjukat a magyar igazságszolgáltatással szemben az Európai Parlamentben.

Az Europol Referral Action Day nevű akciójának elsődleges célja az volt, hogy „azonosítsák és eltávolítsák a világhálón fellelhető antiszemita tartalmakat”.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Világháborús megemlékezést tartottak a Gánt község közelében található Kápolnapusztán.

Ezer fős antifasiszta őrjöngés kísérte Brüsszelben Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjének, valamint Orbán Viktor szövetségesének a látogatását, melyet a brüsszeli Magyar Házban tett.

A Budapest Antifascist Solidarity Committee (BASC) is közzétette az X-en azt a bejegyzést, melyben görög antifasiszták elismerik, hogy ők támadtak az athéni magyar nagykövet autójára március 4-én kedden - írja a Magyar Jelen.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Egy massachusetts-i nemzetiszocialista csoporttal szembeni koholt vádas per folytatódik, miután a per bírája elutasította a fehér patrióta csoport felmentési kérelmét.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.