Három év letöltendőt is kaphat az idős férfi, aki odakiáltott az izraeli konzulnak

Kövess minket -on és -en!

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat egy 63 éves férfival szemben,

aki a vád szerint pár hónappal ezelőtt a belváros egyik utcájában "durván sértő és gyűlölködő módon, olyan félelemkeltő szavakat kiabált az izraeli konzulnak és fiának, hogy az a sértettekben riadalmat keltett".

A vádirati tényállás szerint 2015. április 25. napján az esti órákban Izrael Állam budapesti Nagykövetségének konzulja a Budapest XIII. kerület, Pozsonyi utcában héberül beszélgetett a fiával, aki kapedlit viselt.

A vád szerint a vádlott ekkor odalépett hozzájuk és a tőle mintegy másfél méterre álló sértetteknek vallási csoporthoz tartozásukkal összefüggésben durván sértő és gyűlölködő szavakat kiabált.

Archívum

A konzul megkérte, hogy magatartásával hagyjon fel, a vádlott azonban korábbi kijelentéseit emelt hangnemben megismételte, majd további fenyegető tartalmú kijelentéseket tett.

A kerületi ügyészség a fenti tényállás alapján közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat a férfival szemben, amely bűncselekmény törvény szerinti büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés - olvasható a Fővárosi Főügyészség közleményében.

(Info Rádió nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

2023 tavaszán Lina Engelt, a szélsőbaloldali antifasiszta terrorbrigád egyik vezetőjét, aki akkori élettársával, Johann Guntermann-nal együtt a hírhedt Hammerbandét vezette, öt év börtönbüntetésre ítélték.

1916. február 21-én az 5. német hadsereg támadásával kezdődött meg a verduni csata, az első világháború nyugati frontjának egyik leghosszabb és legvéresebb ütközete.

Hadifogságból hazatérésünk után az illetékes hatóságok sokszor tették fel nekünk a kérdést: miért nem álltunk át, miért nem adtuk meg magunkat?

Az ókor óta egy terület gyarmatosítása mindig civilizációs előnnyel járt, még ha kezdetben – de nem mindig – meg is kellett szabadulni a haladás ellenzőitől, egy teljesen túlhaladott társadalom régi maradványaitól.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

A rendszergazdák és médialakájaik kincstári hurráoptimizmusa ellenére egyre mélyül a válság az Egyesült Államokban, ezzel együtt fokozódik a társadalmi/etnikai feszültség és növekszik az establishment nyugtalansága.

A magyar vezetők az olaszokkal, majd a nemzetiszocialista Németországgal ápolt szoros viszonyt egy-egy tér átnevezésével is nyomatékosították.

Idegen megszállás idején rendszerint szabad prédának számítanak a lányok és asszonyok is a megszállók számára.

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Az emberiség egyik óriási bravúrja a nemzetiszocializmussal kapcsolódik össze: ötven éve a holdra szállás magába olvasztotta a III. Birodalom történetének egy részét.

George Orwell angol író 1984 című politikai fikciója 1949-ben jelent meg. A hidegháború alatt írt regény a sztálini rezsim bírálata, legalábbis a megjelenése idején kizárólagosan így interpretálták, de a dolog később megváltozott.

Mind a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy a németek a II. világháború idején meddig jutottak az atombomba-készítés műveletében.