Kövess minket -on és -en!

Kiállt az elmúlt hónapokban követett bevándorláspolitikája mellett Angela Merkel, és élesen bírálta azokat az európai országokat, amelyek kijelentik, hogy nem fogadnak be muszlim „menekülteket”.

A német kancellár az ARD televíziónak adott interjújában ragaszkodott a "menekültek" elosztására vonatkozó kvótarendszerhez is.

A német közszolgálati tévé Tudósítás Berlinből című műsorában Angela Merkel német kancellár reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió tagjai megegyezésre jutnak majd a migrációs válságból adódó, megoldásra váró kérdésekről, köztük arról, miképp osszák el "igazságosan" a menedékkérőket az unió 28 tagországa között.

„A maga részét mindenkinek meg kell tennie” – mondta -, ugyanakkor nem zárta ki, hogy egyes országok kevesebb migránst fogadjanak be, ha ehelyett pénzügyileg nagyobb szerepet vállalnak.

A megoldás mikéntjének kérdésében van „néhány ország, amely nem annyira akar ebben részt venni, és mások, akik nyitottak” – mondta a Német Kereszténydemokrata Uniót (CDU) vezető politikus.

„Az azonban nem fog menni – hangsúlyozta -, hogy egyes országok kijelentik, hogy egyáltalán nem akarunk muszlimokat az országunkban. Függetlenül attól, hogy az humanitárius szempontból szükséges-e vagy sem.” Erről továbbra is beszélni kell – mondta.

Az EU és Törökország által kötött menekültügyi megállapodást minden partnerország helyesnek és fontosnak nevezte – fűzte hozzá Merkel, aki az elmúlt napokban az EU számos kételkedő állam- és kormányfőjével folytatott tárgyalásokat.

A kancellár kijelentette, hogy a törökországi puccskísérletet követő fejlemények ellenére folytatni kell Ankarával a tárgyalásokat. „Ha az emberek nem beszélnek egymással, hanem mindig csak egymásról, az a diplomáciában a legtöbb esetben semmilyen különösebben jó eredményre nem vezet” – fogalmazott. A tárgyalások és az újabb és újabb találkozók a török politikusokkal fontosak – mondta, mindazonáltal nem tett említést egy esetleges törökországi látogatásáról.

Merkel jogosnak mondta, hogy a török vezetés elvárta a puccs elítélését. Másfelől örömét fejezte ki afelett, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök hajlandó beszélni arról, hogyan bánjanak a puccs után bebörtönzött emberekkel.

A CDU élén álló Merkel az ARD-nek adott tv-interjúban továbbra is nyitva hagyta azt a kérdést, hogy versenybe száll-e újra a kancellári címért a jövő év őszén esedékes szövetségi választásokon. Ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy „a megfelelő időben” meghozza az erre vonatkozó döntést.

(MTI)

Kövess minket -on és -en!

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Az olasz társadalom egy jelentős része nem igazán szívleli a zsidókat. Egy friss olasz közvélemény-kutatás szerint az olasz társadalom jelentős részében jelentős mértékűre nőtt az antiszemita attitűd a zsidókkal szemben, miközben országszerte erősödnek a tiltakozások Izrael gázai népirtása miatt.

Egészen döbbenetes és felháborító dolgok történtek a Bács-Kiskun vármegyei Fajszon. A Fogaskerék új részében egy édesanya nyilatkozik arról, hogy barátnőjének a filippínó élettársa szexuálisan molesztálta hétéves kislányát.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.