Kövess minket -on és -en!

Hollandia egykori legnépszerűbb bevándorlásellenes politikusának gyilkosa Németországba költözhet, miután a bíróság enyhített a feltételes szabadon bocsátásának feltételein.

(888)

A nyíltan homoszexuális, ám bevándorlásellenes nézeteket képviselő Pim Fortuynt 2002. május 6-án egy parkolóban lőtték fejbe. Gyilkosa egy szélsőbaloldali aktivista, Volkert van der Graaf volt, aki a bíróságon azzal indokolta tettét, hogy így akarta megakadályozni azt, hogy egy „muszlimokat ellenségként kezelő” politikus jusson hatalomra Hollandiában.

Volkert van der Graafot a bíróság 2003-ban 18 év börtönbüntetésre ítélte, ám a büntetésének kétharmadának letöltését követően 2014-ben szabadon bocsátották.

A feltételes szabadon bocsátás feltételeiként Pim Fortuyn gyilkosa mellé többek között pártfogót rendelt a bíróság, ami ellen idén májusban fellebbezést nyújtott be Graaf, mondván, külföldön szeretne új életet kezdeni.

A bíróság kedden úgy határozott, hogy méltányolják a gyilkos kérelmét, így felfüggesztik a lakhelyelhagyási tilalmat, valamint pártfogóra sincs szüksége a jövőben. Volkert van der Graaf a döntés értelmében továbbra sem létesíthet semmiféle kapcsolatot az áldozat hozzátartozóival, valamint kéthavonta e-mailben kell beszámolnia helyzetéről, illetve félévenként személyesen is meg kell jelennie Hollandiában.

A politikus gyilkosának ügyvédje szerint védence „nagyon elégedett” a büntetés új feltételeivel, a holland közéletben azonban többen is bírálták a döntést, annak átláthatóságát hiányolták. A Fortuyn család ügyvédje, Richard van der Weide a média érdeklődésére elmondta, hogy nem látta az ügyész által elfogadott feltételeket, a család azonban szkeptikus a gyilkos külföldre költözésével kapcsolatban, továbbra is kételkednek abban, hogy Graaf elhagyná az országot.

Pim Fortuyn, akit a tolerancia nevében lőttek fejbe

Az 1948-as születésű Pim Fortuyn marxista szociológusként kezdte tudományos karrierjét, az évek során több neves holland egyetemen is tanított, majd csatlakozott a holland munkáspárthoz. Fortuyn a ’90-es évek közepén kezdett el berobbanni a politikai diskurzusba. Számos interjút adott, könyveket írt, illetve egyre több nyilvános beszédet tartott közéleti kérdésekről.

2001-ben megválasztották az újonnan alakuló Élhető Hollandia párt elnökévé, amely centristaként határozta meg magát, de a médiában hamar populistaként kezdték elkönyvelni.

A homoszexualitását nyíltan vállaló politikus egy 2002-ben adott interjúban ennek ellenére is katolikusként jellemezte magát – az egyébként protestáns többségű országban. Fortuyn nem értett egyet azzal, hogy őt marxistaként címkézték meg. A holland katolikus újságnak adott interjúban elmondta, hogy a katolicizmus alatt nem feltétlenül csak a vallást, hanem magát a kultúrát is érti.

Fortuyn egyre konzekvensebben nyilvánította ki nemtetszését a muszlim vallásról és annak Hollandiában betöltött szerepéről. Élesen bírálta az ország bevándorláspárti politikáját, amely azt eredményezte, hogy minden nyolcadik ember muszlim vallású Hollandiában. Azt sem tartotta normális dolognak, hogy muszlim iskolákba járatják a gyerekeiket, akik így képtelenek lesznek átvenni az ország értékeit, illetve nem tudnak beilleszkedni a liberális, kapitalista társadalomba.

A politikust végül a bevándorlásellenes nyilatkozatai miatt kizárták a centrista pártból, így egy új politikai formációt alakított, Pim Fortuyn Listája (LPF) néven.

Ezt követően Fortuynt pillanatok alatt szedte szét az egész holland média és a liberális, baloldali értelmiség. A nyíltan homokos Fortuynt "neonácinak" bélyegezték, holott ugyanolyan liberális volt, csak egy valós problémára akarta ráirányítani az emberek figyelmét. Arra, hogy a multikulturalizmus nem működik, Európát pedig meg kell védeni azoktól a muszlim tömegektől, akik nem hajlandóak beilleszkedni.

Fortuyn nem volt sem rasszista, sem pedig antiszemita. Fortuyn a szabadság, a liberalizmus nevében akart a bevándorlóknak megálljt parancsolni, persze akkoriban erről még beszélni sem lehetett. Szerinte a muszlimok az „intolerancia magvait” hordozzák magukban, megvetik a melegeket és másodrendű polgárként tekintenek a nőkre.

"Nem utálom az iszlámot. Csak úgy vélem, hogy egy elmaradott kultúra. Sokat utaztam a világban, és mindenhol azt láttam, hogy az iszlám szabályok borzasztók. Képmutatás az egész. A normák és az értékek annyira magasak, hogy azt képtelenség emberileg fenntartani" – nyilatkozta a politikus egy akkori lapinterjúban.

Pim Fortuyn többször elmondta, hogy ő lenne a muszlimok első áldozata, mivel a muszlimok még a disznónál is kevesebbre tartják a buzikat. Elit- és bevándorlásellenessége miatt gyakran fizikai megaláztatások is érték. Egy interjú közben például magukat liberálisnak valló aktivisták dobták meg trágyából készült tortával. Kétségtelen, Fortuyn retorikája sokszor túllépett bizonyos határokat, azonban áttört vele egy olyan falat, ami korábban elképzelhetetlen volt a szélsőségesen liberális Hollandiában.

Kövess minket -on és -en!

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Embrahim Rasool dél-afrikai nagykövet egy külpolitikai szeminárium résztvevőinek azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök „fehér fajvédő mozgalmat vezet” Amerikában és világszerte.