Kövess minket -on és -en!

Vlagyimir Putyin azzal vádolta meg az USA-t, hogy uralma alá akarja gyűrni Oroszországot,

ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez nem fog sikerülni. Az orosz államfő az általa létrehozott Összoroszországi Népfront keddi, úgynevezett cselekvési fórumán az egyik hozzá intézett kérdésre jelentette ki, hogy az Egyesült Államok nem megalázni akarja Oroszországot, hanem a befolyása alá akarja vonni, Oroszországnak kárára akarja saját problémáit megoldani.

 "A történelem során ez soha senkinek sem sikerült és nem is fog sikerülni" - közölte az elnök. Válaszát hatalmas taps fogadta.

Vlagyimir Putyin hozzátette, hogy szerinte Washingtonnak ugyanakkor sikerül a szövetségeseit, az úgynevezett szatellit államokat a befolyása alá vonni. Vélhetően a Kreml Ukrajna-politikája miatt Oroszországra nehezedő nyugati nyomásra és a vele szemben alkalmazott szankciókra is utalva kijelentette, hogy az Egyesült Államok számos szövetségese saját nemzeti érdekeinek kárára "idegen nemzeti érdekeket igyekszik védeni érthetetlen alapon és érthetetlen kilátásokkal".

Az orosz elnök közölte, nem érthető számára, milyen érdekekről is van szó. "Nincsenek kritériumok, ezek csak olyan általános szavak a demokráciáról. (...) Ez még nem ok az államcsínyre. Nem ok a genocídiumra!" - utalt a Kreml álláspontjára, miszerint Ukrajnában a törvényes hatalmat államcsínnyel döntötte meg februárban Viktor Janukovics ellenzéke a kijevi főtéren tüntetők segítségével.

Oroszországgal a jelenlegi ukrán hatalmat népirtással vádolja a Moszkva által támogatott délkelet-ukrajnai szakadár régiók feletti ellenőrzés visszaszerzéséért indított.

Kijevben terrorellenes akciónak nevezett katonai műveletek miatt. Az ENSZ múlt kedden közölt adatai szerint a szakadár fegyveresek és a kijevi kormányerők, akárcsak az önkéntes ukrán egységek összecsapásaiban több mint 4100 katona és civil vesztette életét.

Az orosz államfő a népfront moszkvai rendezvényén mindazonáltal kijelentette, meggyőződése hogy "senki sem akarja élezni a feszültséget a világban". "Az Egyesült Államokban sincs erre senkinek szüksége, értem ez alatt a széles közvéleményt, az állampolgárokat. Ezért minden rendbe jön" - mondta. Putyin szerint az oroszok többsége kedveli az amerikai népet, de visszautasítja az Egyesült Államok vezetésének politikáját.

A politikus a 2012-es elnökválasztásra meghirdetett programjának végrehajtásáról szóló tanácskozáson beszélt a G20-as csoport ausztráliai csúcstalálkozójáról. A házigazdákat dicsérve közölte, hogy azok Brisbane-ben "kivételesen jóindulatú légkört teremtettek" a tanácskozásra, amely építő jellegű volt.

Az orosz államfő azzal magyarázta, hogy a G20-as csoport csúcstalálkozójának vége előtt távozott és nem jelent meg a vasárnapi munkareggelin, hogy addigra az egész munkát elvégezték. "Jobb volt korábban hazautazni, itthon elég dolog van" - mondta.

(alfahir.hu nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Az Elon Musk által alapított xAI a Grok nevű chatbot kedden több, általa „nem megfelelőnek” minősített közösségi médiás bejegyzését törölte, miután zsidók felsőbbrendűségét hirdető a Rágalmazás Ellenes Liga (ADL) panaszt tett „antiszemita tartalmak” és Adolf Hitler dicsőítését tartalmazó posztok közzététele miatt.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.