Roosevelt New York-i lovasszobra sem élte túl a négerlázadást

Kövess minket -on és -en!

Megkezdték Theodore Roosevelt egykori amerikai elnök a New York-i Természettudományi Múzeum előtt álló szobrának eltávolítását, arra hivatkozva, hogy az emlékmű „a rasszizmus és a gyarmatosítás szimbóluma” – jelentette a The New York Times.

Az 1940-ben leleplezett szobrot, amely az Egyesült Államok 26. elnökét lovon ülve, egyik oldalán őslakos indiánnal, másikon fekete rabszolgával ábrázolja, a tervek szerint a héten teljesen eltüntetik a helyéről. A bontási költségek a bizottság szóvivője szerint összesen mintegy kétmillió dollárra rúgnak, amit persze nem a BLM fizet.

A bizottság tavaly júniusban egyhangúlag döntött a szobor eltávolításáról, novemberben pedig bejelentették, hogy a szobrot az észak-dakotai Medorába helyezik át, ahol a nemrég átadott, Rooseveltről elnevezett könyvtár épülete előtt állítják össze újra.

Archívum

A döntést évtizedek óta húzódó vita előzi meg: fehérellenes aktivisták a hetvenes évek óta támadják az emlékművet, amelyet többször vörös festékkel is leöntöttek.

A szobor eltávolítását 2020-ban kezdeményezte a múzeum, amelynek igazgatója, Ellen V. Futter, a lapnak adott interjújában kifejtette, hogy egyetért az eltávolítással. A múzeumi könyvtár vezetősége egyenesen „problematikus kompozíciónak” nevezte az emlékművet.

A városban nem ez az első ilyen döntés: novemberben az Egyesült Államok harmadik elnöke, Thomas Jefferson szobrát távolították el a New York-i városházából, arra hivatkozva, hogy a valahai elnök rabszolgatartó volt. Jefferson élettársa egyébként az egyik négerszolgája, Sally Hemings volt, aki hat félvér gyermeket is szült Jeffersontól.

Az Egyesült Államokban az elmúlt két évben egymás után távolították el politikusok, katonai vezetők, vagy más, valahai ismert közéleti személyiségek szobrait, mert rasszistáknak ítélték őket. Tavaly októberben például Virginia állam fővárosában, Richmondban távolították el Robert E. Lee tábornok, az amerikai polgárháborúban (1861-1865) a déli csapatok főparancsnoka óriás lovasszobrát, amelynek végleges lebontását Ralph Northam, Virginia állam demokrata párti kormányzója rendelte el.

Sokan sértőnek tartották a déli rabszolgatartó Konföderáció tábornokának emléket állító szobrot és annak elhelyezését a richmondi Emlékmű Sugárúton, annak ellenére, hogy Robert E. Lee tábornok maga nem támogatta a rabszolgatartás intézményét. Mások viszont úgy vélték, hogy a szobor eltávolítása a történelem eltörlésével lenne egyenlő.

Kövess minket -on és -en!

1943 elejére az SS vezetése a múlt évben engedélyezett 30 000 fős keretet időközben 50 000 főre akarta emelni Magyarországon.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

A Bild információi szerint Jéna és Weimar között letartóztatták a Hammerbande néven elhíresült bolsevista terrorszervezet vezetőjét, a 31 éves Johann Guntermannt. Guntermannt tartják a Hammerbande ötletgazdájának és vezetőjének, aki 2020 óta szökésben volt.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

A szódagyári telepen három, egyenként kb. 50 méter hosszú, fölbe ásott, emeletes priccses „szálloda” várt bennünket. Ez korábban női deportáltak lágere volt.

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Fogságba esésem első percei veréssel teltek. Miközben a sorfalat álló angol katonák előtt elvonultunk, a géppisztoly agyával ütöttek, majd rugdaltak bennünket, gyorsabb haladásra késztetve a mintegy 300 embert.

A dokumentum azt állítja, hogy a nemzetiszocialista Németország vezetősége 1944-ben az angol-amerikai erők és a Szovjetunió közötti szakításra várt, hogy az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát a tengely oldalára állítsa.

Mansfeld Péter ipari tanuló, 1956-os mártírt 1959. március 21-én végezték ki. Neve a megtorlások kegyetlenségének jelképévé vált, elszántsága és szembenállása a rendszerrel és az azt képviselő bírósággal, a börtönélmények hatására vált egyre erőteljesebbé.

Idegen megszállás idején rendszerint szabad prédának számítanak a lányok és asszonyok is a megszállók számára.

A Nagynémet Birodalom oldalán harcoló División Azult a világháborúban a keleti fronton vetették be, de egyes tagjai még a Franco utáni Spanyolországban is tovább szolgáltak.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

"Ön ismerte Hitlert. Milyen volt?" Ezerszer feltették nekem ezt a kérdést 1945 óta; nehezebbet nem is kérdezhetnének.

Az 1936-ban a brit trónról lemondó VIII. Eduárd ismert volt arról, hogy a németekkel rokonszenvezett, ennek mértékére azonban a királyi levéltárak titkosítási irányelvei miatt nem derülhetett fény.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

1945. január 24-én munka után hazafelé menet Budapesten, a Bethlen Gábor utcában mellém toppant két tatárképű szovjet katona, és fegyverrel egy közeledő, civilekből álló csoportba kényszerített.

A román árulást követően az első világháború új keleti hadszíntere is lehetőséget adott a magyar vitézek remeklésére.

1886-ban egy tucatnyi fajvédő nézeteket valló német család – a híres filozófus, Friedrich Nietzsche húga és sógora vezetésével – Paraguayba hajózott, hogy ott létrehozzon egy árjákból álló kolóniát.

A szódagyári telepen három, egyenként kb. 50 méter hosszú, fölbe ásott, emeletes priccses „szálloda” várt bennünket. Ez korábban női deportáltak lágere volt.

Háromezer katona és civil halt kínhalált a szovjet Vörös Hadsereg által a szegedi Csillagbörtönben 1944 októberétől 1945 nyaráig működtetett hadifogolytáborban.