Kövess minket 
-on és 
-en!
Izrael által megalakulása óta mindössze a második alkalommal beterjesztett intézkedést, a „holokauszttagadás” elleni küzdelmet célzó határozatjavaslatot az ENSZ Közgyűlése konszenzussal elfogadta.
„Az állásfoglalás a nácik által a hitleri végső megoldás megvalósításának koordinálására szervezett Wannsee-konferencia 80. évfordulóján került elfogadásra a plénum által” – írja az Új Kelet című zsidó szupremácista lap.
Izrael először 2005-ben terjesztette a Közgyűlés elé azt a határozat javaslatot, amely révén a testület az auschwitzi koncentrációs tábor szovjetek általi elfoglalásának évfordulóját, január 27-ét a „holokauszt nemzetközi emléknapjává” nyilvánította.
A zsidó állam ENSZ nagykövete, Gilád Erdán által a plénum elé terjesztett kezdeményezést, A/76/L30 határozat számmal, 114 ország támogatásával az ENSZ Közgyűlése bejegyezte.
A várakozásoknak megfelelően csak Irán lógott ki a sorból. Az Iszlám Köztársaság képviselője, országa nevében – amelynek vezetői nagy múltra tekintenek vissza a holokauszt hitelességének megkérdőjelezésében – azt mondta, hogy a határozat Izrael újabb kísérlete, hogy „kihasználja a zsidó emberek múltbeli szenvedését az elmúlt hét évtizedben elkövetett bűncselekmények fedezeteként.”
Teherán azonban korábban nem fizette be az ENSZ-tagsági díját, amely különböző [vétó] jogokat biztosítana számára, ilymódon küldöttsége megfosztva a kikényszeríthető hivatalos szavazás jogától, amellyel megbuktathatta volna a javaslatot, nem járt sikerrel és végül a kezdeményezést konszenzussal jóváhagyták.
Az állásfoglalás egy konkrét besorolással jelöli meg a „holokauszt tagadását”, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (International Holocaust Remembrance Alliance – IHRA) által összeállított munkadefiníciót használva. Ezenkívül a jelenség üldözése érdekében az aláíró országok által várhatóan meghozható intézkedéseket is előírja, ugyanakkor megköveteli, hogy a közösségi média hálózatai távolítsák el azokat a bejegyzéseket, amelyek az IHRA definíciója szerint érintettek az elhajlásban.
|
|
|
|
|
|
Erdán az állásfoglalást ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy „a holokauszt tagadása rákként terjed. Szemünk láttára terjedt el. Azért terjedt el, mert az emberek úgy döntöttek, hogy felelőtlenek és kitérnek a felelősségre vonás elől.”
„Ahogy a holokauszt túlélők száma csökken, a holokauszt tagadása úgy növekszik ijesztő sebességgel. A túlélők számának csökkenésével egyidejűleg a fiatalabb generációkat a közösségi médiában arra tanítják, hogy kételkedjenek a valóságban, és bízzanak a megtévesztésben” – folytatta, hozzátéve azt is, hogy a közösségi platformok „kibújnak a felelősség alól.”
Ugyanakkor felhívta a figyelmet a szolgáltatók „felelősségére”, akik arra hivatkoznak, hogy ők csak a felületet és a szolgáltatást biztosítják, így a tartalom nem kérhető számon rajtuk és kijelentette, hogy „kikerülve a felelősséget, a gonoszság egyre inkább nőni fog, ilymódon a közösségi média óriásai nem bújhatnak el többé a platformjaikon terjedő gyűlölet mögé”.
A kezdeményezéshez „társsegítőként” a cionisták által megszállt Németország is csatlakozott, amikor felajánlotta segítségét a tárgyalási folyamatban.
„Németország történelmi felelőssége, hogy életben tartsa a holokauszt emlékét, és teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy ezzel kapcsolatban különleges kötelezettségeink vannak” – nyilatkozta Antje Leendertse, az ENSZ német megbízottja a határozat elfogadása után.
