Hitlerista szlogen miatt kapott súlyos bírságot a német politikus

Kövess minket -on és -en!

A gondolatbűnöző politikus azért állt bíróság elé, mert egy 2021-es gyűlésen a „Mindent Németországért!” szavakat használta. Ez ugyanis Németországban bűncselekménynek számít.

Björn Höcke, aki a jobboldali Alternatíva Németországért párt egyik legismertebb alakja, pénzbüntetést kapott, mert egy beszédében „náci jelszót” használt – számolt be az EuroNews. 

Az ítéletet a perében hónapokkal a keleti Türingia tartományban tartandó regionális választások előtt hozták meg, amelyen indulni kíván a kormányzói posztért. Korábban többször megírtuk, hogy Björn Höcke, aki az Alternatíva Németországért (AfD) pártot vezeti Türingiában, azért áll bíróság elé, mert egy 2021-es gyűlésen a „Mindent Németországért!” szavakat használta.

Archívum

A szlogen az SA-rohamosztagosokhoz kötődik, akik kulcsszerepet játszottak a német nemzetiszocialista mozgalom hőskorában és hatalomra jutásában. 

A keleti Halle városának tartományi bírósága „alkotmányellenes szervezet jelképeinek használata” miatt ítélte el Höckét – jelentette a dpa német hírügynökség. 

A bíróság 13 ezer eurós (5 millió forint) pénzbírságot szabott ki.

Ez a gondolatbűncselekmény akár három év börtönbüntetéssel is sújtható a rendkívül demokratikus Német Szövetségi Köztársaságban, ahol még bizonyos testmozdulatok és dallamok is be vannak tiltva. Az ügyészek hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kértek, míg a védőügyvédek felmentés mellett érveltek. A politikus a tárgyaláson azt vallotta, hogy „teljesen ártatlan”. Az egykori történelemtanár „törvénytisztelő állampolgárnak” nevezte magát.

Kövess minket -on és -en!

A közelmúltban egy kanadai bíróság kilenc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy 23 éves fiatalembert, amiért 18 éves korában megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Atomwaffen Division (AWD) – később National Socialist Order (NSO) néven ismert – csoporttal, amelyet Kanadában terrorista szervezetként tartanak nyilván.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

A Krummlauf, azaz a kanyar puska a németek kreatív ötlete egy hajlított csövű eszköz volt, amelyet egy MP-44-es puska végére rögzítettek, hogy a katonák átlőhessenek akadályokat anélkül, hogy kitették volna magukat a viszonzott tűznek.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

A Római Birodalom és Oroszország történelmi példája meggyőzően bizonyítja, hogy a kollektivista-bolsevista ideológia pszichésen-mentálisan beteg társadalmakban alig talál ellenállásra.

Történelmi példák egész sora bizonyítja, hogy a haladó erők mindig is számíthattak filantróp bankár elvtársaikra, ha különböző nemes ügyek önzetlen és nagyvonalú anyagi támogatásáról volt szó.

A német áttelepítési programmal, valamint az SS növekvő emberanyag-igényével párhuzamosan nőtt a népi német önkénteseknek katonai jelentősége, s e népesség egyre inkább az SS lehetséges emberanyag-tartaléka lett.

A kutatók véletlenül bukkantak a hosszúkésre, amely a 8. századból származhat.

Pár nappal azután, hogy a magyar kormányzó fehér lován belovagolt Kassára, szívélyes levelet küldött a Nagynémet Birodalomba.

Lutz Gizi a magyar szlengben Gipsz Jakab női megfelelője. Ismeretlen egyénekre vagy az átlagember szinonimájaként használjuk, akárcsak az amerikaiak Jane Doe-t és John Doe-t.

Juan Perón argentin elnök felesége, a mai napig a legismertebb argentin személyiség, akit hazájában sokan még ma is szentként tisztelnek.

Nincs annál szórakoztatóbb, mint amikor a balliberálisok azzal szembesülnek, hogy a való világ jelenségei ellentmondanak az ideológiai dogmáiknak.

Körülbelül 3300-3500 éves, késő bronzkori emberi maradványokra bukkantak Jászberény határában a szolnoki Damjanich János Múzeum, a jászberényi Jász Múzeum és a Civil Régészeti Alap munkatársai.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Az amerikai japánok idén emlékeztek meg arról, hogy a Japánnal akkor háborúban álló Egyesült Államok kormányzata 75 évvel ezelőtt döntött arról, hogy internálótáborokba zárja az Amerikában élő japán származású embereket.

Köztudomású, hogy a férfiak veszélyesebbek, mint a nők, és ezt a közvélekedést a különböző bűnügyi statisztikák is alátámasztják.