Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A francia rendőrség megölt egy kés és vasrúd miatt egy férfit, aki a palesztinok elleni népirtás elleni tiltakozásul fel akart gyújtani egy zsinagógát az északnyugati Rouen városában.

Nicolas Mayer-Rossignol, Rouen polgármestere szerint a zsinagóga elleni akció „nem csak a zsidó közösséget érintette, hanem az egész várost megviselte és sokkolta”.

A rendőrséget 06:45 körül hívták ki, miután a helyi jelentések szerint füstöt láttak felszállni a zsinagógából. Amikor a helyszínre értek, az egyik rendőr azonnal agyonlőtte az antiszemita aktivistát.

A kiérkező tűzoltók eloltották a tüzet a zsinagógában. Úgy tűnt, hogy a „fegyveres férfin” kívül nincsenek áldozatok – mondta a polgármester. Később kiderült, hogy mindössze kés és egy vasdarab volt nála.

A zsinagógában keletkezett károkat „jelentősnek” nevezték. A helyi ügyész szerint két vizsgálat is folyamatban van – egyrészt a zsidók elleni gyújtogatás, másrészt az épületen kívül tartózkodó férfi halála ügyében.

Gérald Darmanin belügyminiszter dicsérte a rendőrséget „reagálóképességükért és bátorságukért” – számolt be róla a BBC.

Nyugat-Európához hasonlóan Franciaországban is megugrott az antiszemitizmus azóta, hogy a Hamász tavaly októberi akcióit ürügyként kihasználva Izrael népirtásba kezdett a gázai övezetben.

A hét elején egy párizsi emlékművet – amely a második világháborúban Franciaország német irányítása idején a zsidók bújtatásában segédkező 3900 férfi és nő miatt emeltek – vörösre festett kezekkel mázoltak le. Emmanuel Macron elnök szerint a fal megrongálása „aláássa Franciaország hőseinek és a holokauszt áldozatainak emlékét”.

Franciaországban él a világ harmadik legnagyobb zsidó közössége Izrael és az Egyesült Államok után. A zsidó közösség egyik vezető személyisége, Elie Korchia megköszönte a rendőrségnek, hogy „gyorsan reagált egy újabb antiszemita drámára az országunkban”.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Arab migránsok az izraeli szurkolókra vadásztak múlt héten az Ajax-Maccabi meccs után, a régi időket idéző pogrom volt, és ez folytatódott a hét elején.

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.

A katonai kommentátorok többnyire egyetértenek abban, hogy a Kurszk környékén zajló ukrán diverzánsakciónak stratégiai értelme gyakorlatilag nincs, és legfeljebb arra szolgál, hogy erősítse a sorozatos harctéri kudarcok miatt igencsak letargikus ukrán katonák harci morálját.

1908. június 12-én született Otto Skorzeny, a Waffen-SS egyik leghíresebb katonája, aki többek között merész ejtőernyős és kommandós akcióival szerzett magának hírnevet.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

A 98 éves ukrán Jaroslav Hunka, a Galícia SS-hadosztály veteránjának a kanadai parlamentben való kitüntetése „meghozta gyümölcsét”, de nyilván nem pozitív értelemben.

Vasárnap ismét a demokrácia csodálatos működéséről tettek tanúbizonyságot a héber rend őrei az egykori Németországban.

Egy fehér nacionalista szervezet vezetője köztéri matricákkal, valamint Adolf Hitler és a Nagynémet Birodalom plakátjival az otthonában is faji gyűlöletet szított – közölte a brit koronabíróság.

Az épület sosem készült el, egy részlete azonban modellként mégis megvalósult.

A tavaszt idéző napsütésben jó félszázan gyülekeztek a megadott időpontban a Keleti pályaudvar előtti téren, hogy részt vegyenek a sétáló történelemórán, számol be a Festung Budapest 2024-es rendezvénysorozata nyitányáról a honlapján a Légió Hungária.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Arra akarta rávenni Winston Churchill miniszterelnök ellenzékét, hogy kössenek békét Németországgal, amivel elkerülhető lett volna a kétfrontos háború.

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

A legutóbbi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a 30 csatlós állam zokszó nélkül elfogadta az amerikai–brit diktátumot az ukrajnai háború további eszkalációjára.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt.