Kövess minket -on és -en!

A francia rendőrség megölt egy kés és vasrúd miatt egy férfit, aki a palesztinok elleni népirtás elleni tiltakozásul fel akart gyújtani egy zsinagógát az északnyugati Rouen városában.

Nicolas Mayer-Rossignol, Rouen polgármestere szerint a zsinagóga elleni akció „nem csak a zsidó közösséget érintette, hanem az egész várost megviselte és sokkolta”.

A rendőrséget 06:45 körül hívták ki, miután a helyi jelentések szerint füstöt láttak felszállni a zsinagógából. Amikor a helyszínre értek, az egyik rendőr azonnal agyonlőtte az antiszemita aktivistát.

A kiérkező tűzoltók eloltották a tüzet a zsinagógában. Úgy tűnt, hogy a „fegyveres férfin” kívül nincsenek áldozatok – mondta a polgármester. Később kiderült, hogy mindössze kés és egy vasdarab volt nála.

A zsinagógában keletkezett károkat „jelentősnek” nevezték. A helyi ügyész szerint két vizsgálat is folyamatban van – egyrészt a zsidók elleni gyújtogatás, másrészt az épületen kívül tartózkodó férfi halála ügyében.

Gérald Darmanin belügyminiszter dicsérte a rendőrséget „reagálóképességükért és bátorságukért” – számolt be róla a BBC.

Nyugat-Európához hasonlóan Franciaországban is megugrott az antiszemitizmus azóta, hogy a Hamász tavaly októberi akcióit ürügyként kihasználva Izrael népirtásba kezdett a gázai övezetben.

A hét elején egy párizsi emlékművet – amely a második világháborúban Franciaország német irányítása idején a zsidók bújtatásában segédkező 3900 férfi és nő miatt emeltek – vörösre festett kezekkel mázoltak le. Emmanuel Macron elnök szerint a fal megrongálása „aláássa Franciaország hőseinek és a holokauszt áldozatainak emlékét”.

Franciaországban él a világ harmadik legnagyobb zsidó közössége Izrael és az Egyesült Államok után. A zsidó közösség egyik vezető személyisége, Elie Korchia megköszönte a rendőrségnek, hogy „gyorsan reagált egy újabb antiszemita drámára az országunkban”.

Kövess minket -on és -en!

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.