Kövess minket -on és -en!

Megszünteti a budapesti antifa támadások elsőrendű vádlottjának, Ilaria Salisnak letartóztatását 16 millió forint óvadék ellenében a Fővárosi Ítélőtábla és elrendeli bűnügyi felügyeletét, tudatta a bíróság honlapján közleményben.

Salist 2023 februárjában tartóztatták le, miután társaival közösen Budapest több pontján súlyosan összevert embereket, akikről azt feltételezték, hogy a Kitörés túra résztvevői. Salist lábbilincsben vezették be első tárgyalására – ezen a gyakorlaton a mai napig nem változtattak –, ügyvédjén keresztül pedig a magyar börtönkörülmények miatt panaszkodott. Ezek hatására hecckampány indult a szélsőbalos olasz közvéleményben.

Március végén a Ilaria Salis védőügyvédje a letartóztatás megszüntetését, bűnügyi felügyeletet, illetve 16 millió forintos óvadék megállapítását indítványozta, de a Fővárosi Törvényszék úgy döntött, Salisnak börtönben kell maradnia.

A vádlott és védője azonban fellebbezett. A védő arra hivatkozott, hogy időközben védence személyi körülményeiben és az ügyet érintően is jelentős változások következtek be. Azt állította, hogy a vádlott személyi körülményei mindkét országban „rendezettek”, és Budapesten is van tartózkodási helye. Továbbá szerintük nincs adat arra, hogy bármelyik cselekményben központi szerepet játszott volna, vagy közvetlenül sérülést okozott volna.

A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla szerdai végzésében alaposnak találta. A tábla szerint bár a szökés, elrejtőzés veszélye továbbra is megállapítható a vádbeli súlyos bűncselekmények bűnszervezetben történt elkövetése, kiemelkedően erőszakos, útonálló jellege, továbbá a vádlott magyarországi kötődésének hiánya miatt, a védő alappal mutatott rá, hogy a vádlott személyi körülményei tisztázottak, rendezettek. Továbbá a büntetőeljárás során aktív, együttműködő magatartást tanúsított.

A tábla szerint a vádbeli cselekményből, valamint a magyarországi kötődése hiányából adódó szökés, elrejtőzés veszélye kiküszöbölhető az ingatlanra korlátozott, a vádlott mozgását nyomon követő technikai eszközzel és óvadékkal együtt elrendelt bűnügyi felügyelettel.

Mindezek alapján a tábla szerdán meghozott végzésével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatva a védő enyhébb kényszerintézkedés iránti indítványának helyt adott, a vádlott letartóztatását 16 millió forint óvadék letétele esetére megszüntette és elrendelte a lakóhelyre korlátozott bűnügyi felügyeletét az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig.

A vádlott a bűnügyi felügyelet helyéül kijelölt budapesti ingatlant csak a bíróság külön engedélyével hagyhatja el, a magatartási szabályok megtartását pedig a vádlott mozgását nyomon követő technikai eszközzel kell ellenőrizni.

A tábla határozata végleges. Az óvadékot három hónapon belül a vádlott és védője teheti le, a vádlott szabadítására csak ezt követően kerülhet sor, közölték a bíróság honlapján. 

Kövess minket -on és -en!

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.