Szabad a horogkereszt a konstanzi színházban

Kövess minket -on és -en!

A német ügyészség közölte, hogy nem büntetendő cselekmény a horogkereszt felhasználása egy színházi előadáson, ezért nem indít vizsgálatot a konstanzi városi színház vezetői ellen.

Az ügyészséghez több feljelentés is érkezett, hogy Tábori György (1914-2007) Mein Kampf című történelmi szatíráját ingyen nézhetik meg azok a nézők, akik hajlandók horogkeresztet viselni a nézőtéren az előadás alatt.

Az ügyészség szerdai állásfoglalása szerint a nemzetiszocialista szimbólum tervezett színházi felhasználása "nem feszíti szét a művészi szabadság kereteit".

Jelentések

A teátrum szerint a horogkeresztet viselő nézőknek felajánlott ingyenességgel azt akarják demonstrálni, hogy "milyen könnyű korrumpálni az embereket". A fizető vendégek – ha akarnak – Dávid-csillagot viselhetnek az előadás alatt a zsidókkal való szolidaritás kifejezésére.

Az ingyenjegy ötlete és a premier időpontjának Adolf Hitler születésnapjára, április 20-ra való kitűzése zsidó-liberális bírálatokat váltott ki. Egy regionális német-izraeli és egy zsidó-keresztény társaság "ízléstelenként" bélyegezte meg a Theater Konstanz koncepcióját, amely a darab török származású rendezőjétől, a provokatív ötleteiről ismert Serdar Somuncutól származik.

A teátrum szerint Tábori drámája Hitler korai éveinek karikatúrája, és arról szól, hogy "nem vagyunk mentesek ideológiáktól, amelyek egy személyiségben összesűrűsödve napjainkban is történelmi horrorrá fajulhatnak".

A színház közölte, hogy csak a nézők egy kis részének adnak ingyenjegyet a horogkereszt viseléséért cserébe a tervezett 14 előadásra, és a szimbólumot le kell adni az előadás végén, azt nem vihetik haza szuvenírként a nézők.

A színház szerint ellenőrizni fogják a belépőket, és ügyelnek arra, hogy az előadást senki se változtassa "neonáci propagandafórummá".

Kövess minket -on és -en!

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

A német fegyverletétel után az ausztriai Steyer tartományban amerikai fogságba kerültem. Elvették fegyvereinket, és azt mondták, adnak egy pecsétes írást, amellyel mindenki indulhat haza.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

Az 1848-1849-es hadilobogók kétszer is megjárták Moszkvát. Közel száz évet kellett várnunk arra, hogy a szabadságharc bukása után orosz földre hurcolt becses zászlók nagy része visszakerüljön Magyarországra.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

A német szárazföldi hadsereg Fegyverügyi Hivatala (Heereswaffenamt) 1942 őszén kérte fel a Henschel és Porsche cégeket egy 88 mm-es, L/71 kaliberhosszúságú löveggel felszerelt, tökéletesített nehézharckocsi megtervezésére.

Az SS birodalmi vezetőjének, Heinrich Himmlernek a szervezeten belül 1941 februárjától saját kísérőzászlóalja (Begleit-Bataillon) volt, amely a testőrség feladatait is ellátta. Hitler 1943 februárjában parancsot adott, hogy ebből a kötelékből szervezzenek egy rohamdandárt.

Dunaföldváron a m. kir. folyamőrezred IV. zj. 4. szd. tagjaként részt vettem az angolok által éjjelente a Dunába dobott mágneses aknák kirobbantásában 1944 májusától októberig, a mintegy 100 kilométer hosszú Duna-szakaszon.

A németek az első világháború folyamán nem tudták elkerülni a kétfrontos háborút. Több mint húsz évvel később a Führernek egy merész tervre volt szüksége Franciaország térdre kényszerítésére.

Huszadik születésnapomat 1944 októbere elején ünnepeltem, de amikor kiléptem az EMKE kávéházból, nagy légitámadás kezdődött. Szerencsére túléltem.

A hadosztály eredete – akár csak a 3. SS-páncéloshadosztályé – a karhatalmi feladatokra és a koncentrációs táborok őrzésére létrehozott Totenkopfverbände 1. lovasezredéig (1. SS-Totenkopf-Reiterstandarte) nyúlik vissza.