„Szabad Palesztinát, öld a zsidót!” – antiszemita tüntetők vonultak Bécsben

Kövess minket -on és -en!

„Szabad Palesztinát!”, „Öld a zsidót!” – kántálták a BH Fanaticos tagjai a hétközi barátságos mérkőzés előtt az osztrák főváros belvárosában.

Az osztrák fővárosban palesztinok tartottak Izrael-ellenes tüntetést, amihez a városban tartózkodó bosnyák futball huligánok is csatlakoztak. A bécsi találkozó előtt a bosnyák drukkerek szokásukhoz híven a markánsabb megjelenéshez pirotechnikai eszközöket is használtak.

A nemzetközi lapok és tévék vezető hírként csaptak le az eseményekre, miközben az osztrák rendőrség azt ígérte, kivizsgálják az esetet és kézre kerítik a gyűlölködőket.

(Harcunk.info – Times of Israel/UltrasLiberi.hu nyomán)

Jelentések

Kövess minket -on és -en!

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

A tegnapi beiktatási ebéd utáni rendezvény első felszólalója, Elon Musk lelkes mozdulatokkal ünnepelte, hogy Trump beiktatási beszédében beszélt egy lehetséges Mars-expedícióról.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Hosszú hetek óta tombol a magyarországi csata – írja Greiffenberg Wehrmacht tábornok a Kamerad-Bajtárs magyar-német katonaújság lapjain 1944 késő őszén.

A magyarság torzítatlan történelmi emlékezetében egészen kivételes hely illeti meg a XX. századi nemzeti önvédelem egyik legkiválóbb harcosát, Francia Kiss Mihályt, akinek egész életét a hazájáért-nemzetéért vállalt hősies küzdelem töltötte ki.

Enver Hodzsa albán kommunista diktátor rémuralma idején egy vicc is elég volt a kényszermunkához Albániában.

A NASA kétségkívül az emberiség legnagyobb tettét hajtotta végre, amikor embereket juttatott a Holdra, majd élve haza is hozta őket onnan.

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

Aki nem kíváncsi rövid bevezetőre, az a cikk alján található linkről töltheti le Harold A. Covington regénysorozata első részének (A Hollók hegye) magyar fordítását.

Isten nevét szádra hiába ne vedd! Napjaink Amerikájában a néger szót vallásos hódolattal vegyes borzalommal övezik, legfeljebb „n betűs szóként” (n-word) utalnak rá és tabusítják.

A tengerentúli nemzetiszocialista szimpatizánsok Adolf Hitler számára építtették a kaliforniai luxus-főhadiszállást, a háború kitörése miatt azonban a Führer végül soha nem jutott el oda.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

A Franciaország északi partjainak közelében található Csatorna-szigetek volt egy olyan terület volt a II. világháború alatt, amely brit fennhatóság alól a németek irányítása alá került.

Siklósról 1944. szeptember 12-én vonultam be önként a 8/3-as Kiegészítőbe, a gyalogsághoz. Felszerelésem után Nagyárpádra kerültem katonai kiképzésre, innen november elején a visszacsatolt Baranya-háromszögbe, a Duna-parti Kiskőszeg falu mellé.

Oroszországról kevéssé gondolnánk azt, hogy az iratnyilvánosság élharcosa lenne. Pedig a szentpétervári és moszkvai katonai levéltárak 2015 óta elképesztő mennyiségű iratot tettek közzé a Pamjaty Naroda című honlapon a második világháború időszakából.