Kövess minket -on és -en!

Nyolc évtizeden keresztül csak titkosítás alatt álló FBI-dokumentumokban szerepelt, hogy 1941. december 7-én a Pearl Harborban állomásozó amerikai flottát harci repülőgépekkel szinte megsemmisítő japánokat Hawaiin élő német kémek segítették.

A támadásban közel 2400-an vesztették életüket, és az Egyesült Államok válaszként belépett a II. világháborúba. Ez a történelem azon része, amelyet mindenki ismerhet, azt azonban kevesen tudják, a támadás másnapján az amerikai hatóságok letartóztattak egy családot, amelyről kiderült, német kémekként tevékenykedett a szigeteken.

Az akkor 26 éves Ruth, az anyja, Friedel és mostohaapja, Otto Kühn, valamint a házaspár közös gyermekei, a 16 éves Eberhard és a nyolcéves Hans, 1936-ban költözött a Csendes-óceánon található szigetekre, és éveken át észrevétlenül gyűjtöttek információkat a katonák beosztásáról, elfoglaltságaikról, műveleteikről.

Ruth Honolulu egyik fodrászatában a katonafeleségek bizalmába férkőzött, a nyolcéves Hansot pedig rendszeresen „bevetette” az apuka, hogy gyermeki bájával a kikötőben a hadihajók közelébe jusson. A kora miatt ugyanis senki nem gyanakodott arra, hogy az őt kísérő szülei kémek lennének. Az információkat aztán speciális módszerrel továbbították: a Honoluluban lévő otthonuk szobáiban le-fel kapcsolták a villanyt, ezt dekódolták összekötőik. Így a japánok pontosan tudták, mikor kell támadniuk.

– A hatóságok találtak bizonyítékot arra, hogy a család többször több ezer dollárt kapott a japán konzulátustól – árulta el a Bildnek dr. Takuma Melber, a heidelbergi egyetem katonai történésze, aki szerint az FBI már 1941 év eleje óta figyelte a családot, de nem tudta lebuktatni. A támadás másnapján azonban őrizetbe vették a kémfamíliát. Otto Kühnt halálra ítélték, majd a büntetését 50 év börtönre módosították. Végül 1945-ben elengedték, és kitoloncolták Amerikából. 

– Arra lehet következtetni, hogy az általuk szolgáltatott információk hasznosnak bizonyultak az őket vallató amerikaik számára – vélte Melber, aki szerint a férfi és a felesége csak a legkisebb gyermekükkel távozott Németországba. Eberhard az Egyesült Államokban maradt, Ruthot pedig az FBI aktái szerint 1945-ben toloncolták ki, Svájcban egy amerikai katona felesége lett. A hatóságok 800 oldalnyi anyagot gyűjtöttek össze a kémcsaládról, de ezek nagy része ma is titkosított.

– A történelmi kutatás céljából szükség lenne a teljes nyilvánosságra – jelentette ki Melber. – Hiszen máig nem tudni, miért bánt ennyire kesztyűs kézzel az FBI olyan kémekkel, akiknek feltehetően nagy szerepük volt Pearl Harbor bombázásban.

Kövess minket -on és -en!

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.