Kövess minket -on és -en!

Nyolc évtizeden keresztül csak titkosítás alatt álló FBI-dokumentumokban szerepelt, hogy 1941. december 7-én a Pearl Harborban állomásozó amerikai flottát harci repülőgépekkel szinte megsemmisítő japánokat Hawaiin élő német kémek segítették.

A támadásban közel 2400-an vesztették életüket, és az Egyesült Államok válaszként belépett a II. világháborúba. Ez a történelem azon része, amelyet mindenki ismerhet, azt azonban kevesen tudják, a támadás másnapján az amerikai hatóságok letartóztattak egy családot, amelyről kiderült, német kémekként tevékenykedett a szigeteken.

Az akkor 26 éves Ruth, az anyja, Friedel és mostohaapja, Otto Kühn, valamint a házaspár közös gyermekei, a 16 éves Eberhard és a nyolcéves Hans, 1936-ban költözött a Csendes-óceánon található szigetekre, és éveken át észrevétlenül gyűjtöttek információkat a katonák beosztásáról, elfoglaltságaikról, műveleteikről.

Ruth Honolulu egyik fodrászatában a katonafeleségek bizalmába férkőzött, a nyolcéves Hansot pedig rendszeresen „bevetette” az apuka, hogy gyermeki bájával a kikötőben a hadihajók közelébe jusson. A kora miatt ugyanis senki nem gyanakodott arra, hogy az őt kísérő szülei kémek lennének. Az információkat aztán speciális módszerrel továbbították: a Honoluluban lévő otthonuk szobáiban le-fel kapcsolták a villanyt, ezt dekódolták összekötőik. Így a japánok pontosan tudták, mikor kell támadniuk.

– A hatóságok találtak bizonyítékot arra, hogy a család többször több ezer dollárt kapott a japán konzulátustól – árulta el a Bildnek dr. Takuma Melber, a heidelbergi egyetem katonai történésze, aki szerint az FBI már 1941 év eleje óta figyelte a családot, de nem tudta lebuktatni. A támadás másnapján azonban őrizetbe vették a kémfamíliát. Otto Kühnt halálra ítélték, majd a büntetését 50 év börtönre módosították. Végül 1945-ben elengedték, és kitoloncolták Amerikából. 

– Arra lehet következtetni, hogy az általuk szolgáltatott információk hasznosnak bizonyultak az őket vallató amerikaik számára – vélte Melber, aki szerint a férfi és a felesége csak a legkisebb gyermekükkel távozott Németországba. Eberhard az Egyesült Államokban maradt, Ruthot pedig az FBI aktái szerint 1945-ben toloncolták ki, Svájcban egy amerikai katona felesége lett. A hatóságok 800 oldalnyi anyagot gyűjtöttek össze a kémcsaládról, de ezek nagy része ma is titkosított.

– A történelmi kutatás céljából szükség lenne a teljes nyilvánosságra – jelentette ki Melber. – Hiszen máig nem tudni, miért bánt ennyire kesztyűs kézzel az FBI olyan kémekkel, akiknek feltehetően nagy szerepük volt Pearl Harbor bombázásban.

Kövess minket -on és -en!

A világ legismertebb négerének új száma vírusként terjed a világhálón annak ellenére, hogy szerinte az összes zeneletöltő oldal bojkottálja azt. (Ye Claims His ‘Hitler’ Single Is Banned From ‘All Digital Streaming Platforms’, billboard.com, 2025.05.08.).

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

A Budapest Antifascist Solidarity Committee (BASC) is közzétette az X-en azt a bejegyzést, melyben görög antifasiszták elismerik, hogy ők támadtak az athéni magyar nagykövet autójára március 4-én kedden - írja a Magyar Jelen.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.