Kövess minket -on és -en!

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

A Lichtenhagen lakótelepen napokon keresztül demonstráltak hazafias és nemzetiszocialista csoportok, és számos helyi biztatására felgyújtottak egy épületet, amelyben vietnami és román cigány migránsok éltek.

A zavargás központja az úgynevezett napraforgós háznál volt, ahol a Balti-tenger partján fekvő keletnémet városba érkező bevándorlók számára alakítottak ki migránsszállást. A patrióták haragját eredetileg azok a román állampolgárságú cigányok váltották ki, akik százasával táboroztak a panelház előtt, arra várva, hogy benyújthassák a „menedékkérelmüket”.

A kövekkel és Molotov-koktélokkal tiltakozó hazafias csoportok mellett nagyjából háromezer helyi lakos is megjelent a helyszínen. Többségükben időnként éljenezve biztatták a nacionalistákat a ház felgyújtására, míg mások megakadályozták, hogy a rendőrség és a katasztrófaelhárítás egységei a helyszín közelébe menjenek.

Az épületet végül a zavargás harmadik napján, augusztus 24-én gyújtották fel. Eddigre a legtöbb invazív migránst már kivitték az ostromlott központból, de nagyjából 100 vietnámi és egy német tévéstáb még bent volt. Ők ajtókon áttörve jutottak ki a tetőre, ott vészelték át a tüzet, miközben lentről azt skandálta a tömeg, hogy mindenkit elkapnak.


A „felelősségre vonás” jórészt elmaradt

A rendőrség napokig nem fojtotta el a jogos elégedetlenséget, amiért később számos zsidó-liberális kritika érte a testületet.

„A zűrzavart okozó emberek bejutottak a lenti ajtón. Már hívtam a rendőrséget, de nem fogták fel, hogy mi történik” – mondta az épületben a bent lévő tévéstábnak egy bevándorlókkal foglalkozó tisztviselő, Wolfgang Richter.

A zavargást csak az ötödik napon, augusztus 26-án fojtották el a hatóságok. Halálos áldozatai nem voltak az elégedetlenségi hullámnak, de ez nem sokon múlt.

„Sosem éltem át ilyet az NDK idejében. Elvesztettem a hitemet a kormányban” – mesélte egy vietnámi migráns, aki a felgyújtott épületben lakott 1992-ben.

A történtekkel kapcsolatban csupán néhány embert vontak felelősségre később, és a legtöbben közülük is felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. A rendőrség szerepét vizsgáló eljárásokat megszüntették.

Kövess minket -on és -en!

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.