Kövess minket -on és -en!

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

A Lichtenhagen lakótelepen napokon keresztül demonstráltak hazafias és nemzetiszocialista csoportok, és számos helyi biztatására felgyújtottak egy épületet, amelyben vietnami és román cigány migránsok éltek.

A zavargás központja az úgynevezett napraforgós háznál volt, ahol a Balti-tenger partján fekvő keletnémet városba érkező bevándorlók számára alakítottak ki migránsszállást. A patrióták haragját eredetileg azok a román állampolgárságú cigányok váltották ki, akik százasával táboroztak a panelház előtt, arra várva, hogy benyújthassák a „menedékkérelmüket”.

A kövekkel és Molotov-koktélokkal tiltakozó hazafias csoportok mellett nagyjából háromezer helyi lakos is megjelent a helyszínen. Többségükben időnként éljenezve biztatták a nacionalistákat a ház felgyújtására, míg mások megakadályozták, hogy a rendőrség és a katasztrófaelhárítás egységei a helyszín közelébe menjenek.

Az épületet végül a zavargás harmadik napján, augusztus 24-én gyújtották fel. Eddigre a legtöbb invazív migránst már kivitték az ostromlott központból, de nagyjából 100 vietnámi és egy német tévéstáb még bent volt. Ők ajtókon áttörve jutottak ki a tetőre, ott vészelték át a tüzet, miközben lentről azt skandálta a tömeg, hogy mindenkit elkapnak.


A „felelősségre vonás” jórészt elmaradt

A rendőrség napokig nem fojtotta el a jogos elégedetlenséget, amiért később számos zsidó-liberális kritika érte a testületet.

„A zűrzavart okozó emberek bejutottak a lenti ajtón. Már hívtam a rendőrséget, de nem fogták fel, hogy mi történik” – mondta az épületben a bent lévő tévéstábnak egy bevándorlókkal foglalkozó tisztviselő, Wolfgang Richter.

A zavargást csak az ötödik napon, augusztus 26-án fojtották el a hatóságok. Halálos áldozatai nem voltak az elégedetlenségi hullámnak, de ez nem sokon múlt.

„Sosem éltem át ilyet az NDK idejében. Elvesztettem a hitemet a kormányban” – mesélte egy vietnámi migráns, aki a felgyújtott épületben lakott 1992-ben.

A történtekkel kapcsolatban csupán néhány embert vontak felelősségre később, és a legtöbben közülük is felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. A rendőrség szerepét vizsgáló eljárásokat megszüntették.

Kövess minket -on és -en!

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.