Kövess minket -on és -en!

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

A Lichtenhagen lakótelepen napokon keresztül demonstráltak hazafias és nemzetiszocialista csoportok, és számos helyi biztatására felgyújtottak egy épületet, amelyben vietnami és román cigány migránsok éltek.

A zavargás központja az úgynevezett napraforgós háznál volt, ahol a Balti-tenger partján fekvő keletnémet városba érkező bevándorlók számára alakítottak ki migránsszállást. A patrióták haragját eredetileg azok a román állampolgárságú cigányok váltották ki, akik százasával táboroztak a panelház előtt, arra várva, hogy benyújthassák a „menedékkérelmüket”.

A kövekkel és Molotov-koktélokkal tiltakozó hazafias csoportok mellett nagyjából háromezer helyi lakos is megjelent a helyszínen. Többségükben időnként éljenezve biztatták a nacionalistákat a ház felgyújtására, míg mások megakadályozták, hogy a rendőrség és a katasztrófaelhárítás egységei a helyszín közelébe menjenek.

Az épületet végül a zavargás harmadik napján, augusztus 24-én gyújtották fel. Eddigre a legtöbb invazív migránst már kivitték az ostromlott központból, de nagyjából 100 vietnámi és egy német tévéstáb még bent volt. Ők ajtókon áttörve jutottak ki a tetőre, ott vészelték át a tüzet, miközben lentről azt skandálta a tömeg, hogy mindenkit elkapnak.


A „felelősségre vonás” jórészt elmaradt

A rendőrség napokig nem fojtotta el a jogos elégedetlenséget, amiért később számos zsidó-liberális kritika érte a testületet.

„A zűrzavart okozó emberek bejutottak a lenti ajtón. Már hívtam a rendőrséget, de nem fogták fel, hogy mi történik” – mondta az épületben a bent lévő tévéstábnak egy bevándorlókkal foglalkozó tisztviselő, Wolfgang Richter.

A zavargást csak az ötödik napon, augusztus 26-án fojtották el a hatóságok. Halálos áldozatai nem voltak az elégedetlenségi hullámnak, de ez nem sokon múlt.

„Sosem éltem át ilyet az NDK idejében. Elvesztettem a hitemet a kormányban” – mesélte egy vietnámi migráns, aki a felgyújtott épületben lakott 1992-ben.

A történtekkel kapcsolatban csupán néhány embert vontak felelősségre később, és a legtöbben közülük is felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. A rendőrség szerepét vizsgáló eljárásokat megszüntették.

Kövess minket -on és -en!

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

A White Australia párt – más néven a Nemzetiszocialista Hálózat – a „gyűlöletkeltő” minősítés felfüggesztését kéri a legfelsőbb bíróságon, miközben politikai párttá kíván alakulni.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.