Kövess minket -on és -en!

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

A Lichtenhagen lakótelepen napokon keresztül demonstráltak hazafias és nemzetiszocialista csoportok, és számos helyi biztatására felgyújtottak egy épületet, amelyben vietnami és román cigány migránsok éltek.

A zavargás központja az úgynevezett napraforgós háznál volt, ahol a Balti-tenger partján fekvő keletnémet városba érkező bevándorlók számára alakítottak ki migránsszállást. A patrióták haragját eredetileg azok a román állampolgárságú cigányok váltották ki, akik százasával táboroztak a panelház előtt, arra várva, hogy benyújthassák a „menedékkérelmüket”.

A kövekkel és Molotov-koktélokkal tiltakozó hazafias csoportok mellett nagyjából háromezer helyi lakos is megjelent a helyszínen. Többségükben időnként éljenezve biztatták a nacionalistákat a ház felgyújtására, míg mások megakadályozták, hogy a rendőrség és a katasztrófaelhárítás egységei a helyszín közelébe menjenek.

Az épületet végül a zavargás harmadik napján, augusztus 24-én gyújtották fel. Eddigre a legtöbb invazív migránst már kivitték az ostromlott központból, de nagyjából 100 vietnámi és egy német tévéstáb még bent volt. Ők ajtókon áttörve jutottak ki a tetőre, ott vészelték át a tüzet, miközben lentről azt skandálta a tömeg, hogy mindenkit elkapnak.


A „felelősségre vonás” jórészt elmaradt

A rendőrség napokig nem fojtotta el a jogos elégedetlenséget, amiért később számos zsidó-liberális kritika érte a testületet.

„A zűrzavart okozó emberek bejutottak a lenti ajtón. Már hívtam a rendőrséget, de nem fogták fel, hogy mi történik” – mondta az épületben a bent lévő tévéstábnak egy bevándorlókkal foglalkozó tisztviselő, Wolfgang Richter.

A zavargást csak az ötödik napon, augusztus 26-án fojtották el a hatóságok. Halálos áldozatai nem voltak az elégedetlenségi hullámnak, de ez nem sokon múlt.

„Sosem éltem át ilyet az NDK idejében. Elvesztettem a hitemet a kormányban” – mesélte egy vietnámi migráns, aki a felgyújtott épületben lakott 1992-ben.

A történtekkel kapcsolatban csupán néhány embert vontak felelősségre később, és a legtöbben közülük is felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. A rendőrség szerepét vizsgáló eljárásokat megszüntették.

Kövess minket -on és -en!

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.