Kövess minket -on és -en!

Pihenő nemzetszocialista vezetők, kvaterkázó Hitler fedora kalapban, sőt a III. Birodalom vezére még tánc közben is látható azokon a színes házimozi filmszalagokon, amiknek restaurálását és digitalizálását most végzi a National Archives, írja a Washington Post.

A filmszalagok Eva Braun hagyatékából kerültek elő, egy jó részüket ő maga, Hitler barátnője, később felesége készítette.

A filmfelvételeket a háború végén, 1945 októberében foglalta le az amerikai hadsereg, az összesen 28 tekercsnyi felvételre egy kis osztrák városban találtak rá, Franz Konrad SS-tiszt anyjánál. A felvételek érdekessége, hogy amikor a hadsereg lefoglalta, helytakarékossági okokból összevágták azokat 9 tekercsbe. Ezzel az eredeti kronológia teljesen elveszett, és a szalagok egy része fordítva lett felfűzve a tekercsekre.

A hadsereg 1947-ben adta át a National Archivesnak, azóta vannak az amerikai nemzeti archívum birtokában. Sokáig elfeledve hevertek a tekercsek az archívum egy marylandi raktárában, és csak 1972-ben talált rájuk kutatómunka közben Lutz Becker, német származású művész, filmes. A felvételek egy részét fel is használták a jól ismert brit második világháborús dokumentumfilmhez (“The World at War”, lsd. az alább beágyazott videóban), de aztán valahogy nyomuk veszett, az utolsó feljegyzés a National Archives katalógusában 1973 júliusából származott.

Az eredeti felvételek tehát elvesztek, de szerencsére készültek róluk másolatok korábban, ezeket kezdték restaurálni és digitalizálni az archívum szakemberei, tekintettel a felvételek iránti nagy érdeklődésre (történészek, kutatók sokasága kéri, hogy tegyék széles körben elérhetővé a számos prominens nemzetiszocialista vezetőt, Hitler és Braun belső köreit mutató felvételeket). A munka java részével már készen vannak, ha minden jól megy még idén áprilisban befejezik a digitalizálást. 

Kövess minket -on és -en!

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.