Eva Braun hagyatékából származó videókat restauráltak Washingtonban

Kövess minket -on és -en!

Pihenő nemzetszocialista vezetők, kvaterkázó Hitler fedora kalapban, sőt a III. Birodalom vezére még tánc közben is látható azokon a színes házimozi filmszalagokon, amiknek restaurálását és digitalizálását most végzi a National Archives, írja a Washington Post.

A filmszalagok Eva Braun hagyatékából kerültek elő, egy jó részüket ő maga, Hitler barátnője, később felesége készítette.

A filmfelvételeket a háború végén, 1945 októberében foglalta le az amerikai hadsereg, az összesen 28 tekercsnyi felvételre egy kis osztrák városban találtak rá, Franz Konrad SS-tiszt anyjánál. A felvételek érdekessége, hogy amikor a hadsereg lefoglalta, helytakarékossági okokból összevágták azokat 9 tekercsbe. Ezzel az eredeti kronológia teljesen elveszett, és a szalagok egy része fordítva lett felfűzve a tekercsekre.

Archívum

A hadsereg 1947-ben adta át a National Archivesnak, azóta vannak az amerikai nemzeti archívum birtokában. Sokáig elfeledve hevertek a tekercsek az archívum egy marylandi raktárában, és csak 1972-ben talált rájuk kutatómunka közben Lutz Becker, német származású művész, filmes. A felvételek egy részét fel is használták a jól ismert brit második világháborús dokumentumfilmhez (“The World at War”, lsd. az alább beágyazott videóban), de aztán valahogy nyomuk veszett, az utolsó feljegyzés a National Archives katalógusában 1973 júliusából származott.

Az eredeti felvételek tehát elvesztek, de szerencsére készültek róluk másolatok korábban, ezeket kezdték restaurálni és digitalizálni az archívum szakemberei, tekintettel a felvételek iránti nagy érdeklődésre (történészek, kutatók sokasága kéri, hogy tegyék széles körben elérhetővé a számos prominens nemzetiszocialista vezetőt, Hitler és Braun belső köreit mutató felvételeket). A munka java részével már készen vannak, ha minden jól megy még idén áprilisban befejezik a digitalizálást. 

Kövess minket -on és -en!

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

1923. november 8-án lépett a német történelem színpadára Adolf Hitler: a nemzetiszocialista párt vezetője akkor kísérelte meg először átvenni a hatalmat, de sörpuccsként ismertté vált próbálkozás ekkor még kudarcba fulladt.

Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Rómában folytatta. 1941-ben szentelték pappá, majd minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került.

Az antifasiszta (röviden: antifa) jelenséget csak a béka feneke alatti perspektívából lehet tárgyalni.

Az amerikai japánok idén emlékeztek meg arról, hogy a Japánnal akkor háborúban álló Egyesült Államok kormányzata 75 évvel ezelőtt döntött arról, hogy internálótáborokba zárja az Amerikában élő japán származású embereket.

A világuralmának elvesztésétől tartó globális nyugati elit többfrontos háborút indított: Ukrajna népét ágyútölteléknek használva harcol Oroszország ellen, folyamatosan provokálja Kínát, és fenyegeti az amerikai-izraeli hegemóniának ellenszegülő államokat (Irán, Venezuela, Szíria, és egyre inkább India).

Nyugaton a keresztény-konzervatívok elvesztették a kulturális háborúkat, ezt – mások mellett – nemrég Mark Tushnet, a Harvard Egyetem alkotmányjogásza is megállapítja, így a kérdés számára most már csak az, hogy a győztes balliberálisok hogyan bánjanak a vesztesekkel.

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

Az amerikaiak szentül meg voltak győződve, hogy az atombomba jelentette előnyük évekig, talán évtizedekig behozhatatlan lesz, ezért villámcsapásként érte őket a hír, amikor az első szovjet atombomba 1949. augusztus 29-én felrobbant a kazahsztáni Szemipalatyinszkben.

Az Ivo Dzsimáért folytatott küzdelem a második világháború csendes-óceáni hadszínterének egyik legvéresebb ütközete volt.

A Tanácsköztársaság bukása után Rákosi a Komintern tisztségviselője lett, de tevékenységében nem volt sok köszönet: egy olasz kommunista például ostoba fajankónak nevezte őt, akibe csöppnyi politikai intelligencia sem szorult.

A szódagyári telepen három, egyenként kb. 50 méter hosszú, fölbe ásott, emeletes priccses „szálloda” várt bennünket. Ez korábban női deportáltak lágere volt.

Felső-Ausztriában, a Steyr folyó közelében ért bennünket 1945. május 9-e. Másnap vagy harmincan buszra szálltunk azzal, hogy Budapestig meg sem állunk.