Kövess minket -on és -en!

Tálá Halává, a BBC tévé és rádió palesztin újságírója Twitter-fiókjában ma reggel ezt csiripelte: „Izrael még Hitlernél is nácibb! Hitlernek igaza volt! Pokolba az izraeli hadsereggel!”

A magánvéleménynek szánt megjegyzéseit a BBC palesztin újságírója néhány perccel később törölte, de valaki még időben mentette, s most már megindult a tiltakozások és az elhatárolódások folyama – írja a foxhole.news hírportál.

Tálá Halává (تالا حلاوة ), a BBC rádiójának és tévéjének, úgynevezett digitális újságírónője nem először borzolja a kedélyeket twitteres bejegyzéseivel. A közel-keleti, s azon belül is leginkább a palesztin-izraeli viszályt, valamint a jordániai belpolitikai fejleményeket lefedő, s Rámalláh városban működő Tálá Halává az izraeli hadsereg legutóbbi Gázai övezetbeli gyilkolászásain és az ottani infrastruktúra totális lerombolásán felindulva Twitter-fiókjába angol nyelven bejegyezte: „Izrael még Hitlernél is nácibb! Hitlernek igaza volt! Pokolba az izraeli hadsereggel!”

A hivatkozott hírportál szerint Tálá Halává az idézett mondatokat röviddel a kitétel után törölte, de addigra már valaki mentette. Nekünk csak az a gondunk a foxhole.news hírportál hírével, hogy Tálá Halává még időben mentett csiripelése alatt nem a mai, hanem a 2020. július 14-i dátum olvasható. Lehetséges, hogy közel egy esztendővel később ébredtek volna föl az „illetékesek”? Vagy a poszt valóban mai, csak rosszul lett dátumozva? A BBC újságírójának azt is fölróják, hogy korábban ezt is csiripelte: „Az izraeli-palesztin viszály megoldása az lenne, ha Izraelt áttelepítenék az Amerikai Egyesült Államokba”.

Kövess minket -on és -en!

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben.