Kövess minket -on és -en!

Tálá Halává, a BBC tévé és rádió palesztin újságírója Twitter-fiókjában ma reggel ezt csiripelte: „Izrael még Hitlernél is nácibb! Hitlernek igaza volt! Pokolba az izraeli hadsereggel!”

A magánvéleménynek szánt megjegyzéseit a BBC palesztin újságírója néhány perccel később törölte, de valaki még időben mentette, s most már megindult a tiltakozások és az elhatárolódások folyama – írja a foxhole.news hírportál.

Tálá Halává (تالا حلاوة ), a BBC rádiójának és tévéjének, úgynevezett digitális újságírónője nem először borzolja a kedélyeket twitteres bejegyzéseivel. A közel-keleti, s azon belül is leginkább a palesztin-izraeli viszályt, valamint a jordániai belpolitikai fejleményeket lefedő, s Rámalláh városban működő Tálá Halává az izraeli hadsereg legutóbbi Gázai övezetbeli gyilkolászásain és az ottani infrastruktúra totális lerombolásán felindulva Twitter-fiókjába angol nyelven bejegyezte: „Izrael még Hitlernél is nácibb! Hitlernek igaza volt! Pokolba az izraeli hadsereggel!”

A hivatkozott hírportál szerint Tálá Halává az idézett mondatokat röviddel a kitétel után törölte, de addigra már valaki mentette. Nekünk csak az a gondunk a foxhole.news hírportál hírével, hogy Tálá Halává még időben mentett csiripelése alatt nem a mai, hanem a 2020. július 14-i dátum olvasható. Lehetséges, hogy közel egy esztendővel később ébredtek volna föl az „illetékesek”? Vagy a poszt valóban mai, csak rosszul lett dátumozva? A BBC újságírójának azt is fölróják, hogy korábban ezt is csiripelte: „Az izraeli-palesztin viszály megoldása az lenne, ha Izraelt áttelepítenék az Amerikai Egyesült Államokba”.

Kövess minket -on és -en!

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.