Kövess minket -on és -en!

Még 2015-ben találták meg a férfi házában a teljesen felújított, bár lánctalpak nélküli Párduc tankot, egy 88 mm-es légvédelmi löveg és egy csomó más fegyver társaságában. Ítéletet azonban csak most hozott a bíróság.

A gyűjtő, aki megszegte a háborús fegyverek birtoklását szabályzó törvényt, 250 ezer euró pénzbüntetést, és 14 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ami viszonylag enyhének tűnik a cionisták által megszállt, agymosott Németországban. Valószínűleg azonban nagyobb büntetés a számára, hogy meg kell válnia a gyűjteményétől, a bíróság ugyanis kötelezte, hogy minden egyes darabján adjon túl.

Úgy hallani, hogy a Párduc iránt helyi gyűjtők mellett egy amerikai múzeum is érdeklődik. Azt ugyan nem tudjuk, hogy mennyit ajánlottak a tankért, amely a szemtanúk szerint az 1970-es évek végén még működött – hősünk hóeltakarításra használta lakóhelye, Heikendorf utcáin – de egy ilyen állapotú példány értéke manapság már jócskán meghaladja a bíróság által kiszabott büntetés összegét.

A férfi egyébként két évet kapott rá, hogy akár ajándékozás, akár eladás révén megszabaduljon azoktól a muzeális fegyverektől, amelyeket az elmúlt évtizedekben felhalmozott, azonban, mivel egy 84 éves emberről van szó, már nem biztos, hogy lehetősége lesz erre.

Kövess minket -on és -en!

2023 tavaszán Lina Engelt, a szélsőbaloldali antifasiszta terrorbrigád egyik vezetőjét, aki akkori élettársával, Johann Guntermann-nal együtt a hírhedt Hammerbandét vezette, öt év börtönbüntetésre ítélték.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

A Krummlauf, azaz a kanyar puska a németek kreatív ötlete egy hajlított csövű eszköz volt, amelyet egy MP-44-es puska végére rögzítettek, hogy a katonák átlőhessenek akadályokat anélkül, hogy kitették volna magukat a viszonzott tűznek.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt.