Kövess minket -on és -en!

1912. május 26-án, Fiumében született Czermanik János József – a magyar dokumentumok szerint Csermanek, 1943-tól pedig Kádár János – előbb a Magyar Népköztársaság belügyminisztereként (1948-1950), majd az MSZMP vezetőjeként (1956-1989) vált a modern magyar történelem sötét alakjává.

Szülei nem éltek együtt, sőt, sosem házasodtak össze, anyagi lehetőségeik pedig limitáltak voltak, így a fiú háromhónaposan már Kapolyon, nevelőszülőknél élt, és csak hatévesen költözött tovább a Budapesten időközben mosó- és takarítónővé vált édesanyjához, örökre elhagyva a ma alig hatszáz ember által lakott somogyi települést, ahová azután talán sosem tért vissza többé.

Egykori otthona részben még ma is áll – vették észre az elhagyatott épületeket felkereső városi felfedezők egyik csapata, a BCO urbex tagjai, akik meg is látogatták az 1986-ban emlékházzá alakított, azóta azonban erősen leromlott állapotú, mára részben összedőlt házat.

A polgármester által 2017-ben még lebontani kívánt, kerítésén akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. aukciójára figyelmet felhívó táblával új tulajdonost kereső ingatlannak mostanra talán már csak egy-két éve maradt hátra, csupasz tetőgerendái, illetve az eső és hó által pusztított vályogfalai ugyanis jól láthatóan képtelenek ellenállni az elemeknek:

Kövess minket -on és -en!

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).