Kövess minket -on és -en!

Németországtól Lengyelországig és Hollandiáig, az elásott második világháborús német kincsek állítólag Európa-szerte szétszóródtak.

A 2. világháború vége óta szakértők és amatőrök egyaránt találtak elrejtett „náci” aranyat. 1945 áprilisában, néhány nappal azelőtt, hogy a Führer Berlinben meghalt, a Németországba bevonuló amerikai csapatok egy elképesztő, 238 millió dollár (194 millió font) értékű aranyrejtekhelyre bukkantak az ország központjában található Merkers sóbányában.

Az amerikaiak áttörték a bánya páncéltermének falait, és több mint 7000 zsáknyi aranyat fedeztek fel. A kincsek között voltak lefogltalt zsidó ékszerek, érmék és drágakövek, valamint népszerű műalkotások is, amelyeket vasúton szállítottak át a Merkers-bányába, hogy biztonságban legyenek.

A leltár szerint összesen több mint 8000 rúd aranyrúd, brit arany font, kilenc zsák értékes érme, 1300 doboz birodalmi márka és 20 ezüstrúd volt.

A kincsek nagy részét Walter Funk, a német Reichsbank elnöke küldte a bányába, miután az amerikai légierő Berlin elleni bombatámadásait követően lebombázták a bank központját.

Majdnem 80 év telt és a kincsvadászok még mindig az elrejtett „náci ereklyék” után kutatnak. 2019-ben például felbukkant egy napló, amelyet állítólag egy SS-tiszt írt, és amelyben azt állították, hogy egy 18. századi lengyelországi kastélyban 10 tonna, 200 millió font értékű aranyat rejtettek el.

A legenda szerint Heinrich Himmler SS-főnök elrendelte, hogy az aranyat temessék el a birtokon lévő kis házban. A lelkes kincsvadászok 2021 májusában kezdtek el aranyat ásni a környéken.

Aztán még augusztusban a Sziléziai Híd Alapítvány engedélyt kapott arra, hogy kiemeljenek egy elásott tartályt, amelyről azt gyanították, hogy az elrejtett kincset tartalmazhatja.

Úgy gondolták, hogy a tartályban az úgynevezett „breslaui arany” található, amely a mai lengyelországi Wroclaw város rendőrkapitányságáról tűnt el. A következő hónapban munkások, akik horogkereszttel megjelölt német érméket találtak, azzal érveltek, hogy a németek biztosan jártak a palotában.

Ebben a hónapban szakértők kétségeket fogalmaztak meg a történet hitelességével kapcsolatban, sőt egyesek szerint a napló valószínűleg „teljes hamisítvány”. A Discoverer szervezet történészei is azt állítják, hogy „meggyőző bizonyíték” van arra, hogy a dokumentum hamisítvány.

Ez annak ellenére van így, hogy a második világháborús kincsvadászok egy csoportja, a Sziléziai Híd Alapítvány azt állítja, hogy georadar segítségével találták meg az elásott tartályt, miután az SS-napló segítségével pontosan meghatározták a helyszínt.

Van egy híres történet az Aranyvonatról is szól, amely állítólag tele volt „náci” arannyal, ékszerekkel és ezüsttel.

De 80 évvel a háború befejezése után, és a „náci” arany utáni vadászat még mindig tart. A Holland Nemzeti Levéltár egy köteg dokumentumot, valamint a kincshez vezető térképet adott ki, abban a reményben, hogy megtalálják a németek által a holland vidék közepén elásott aranyérmék és ékszerek tárházát.

A lelet állítólag négy lőszeres ládát tartalmaz, amelyek tele vannak érmékkel, órákkal, ékszerekkel, gyémántokkal és egyéb tárgyakkal. Több mint 10 millió dollárnyi érték rejtőzhet ott.

A kutatók azt gyanítják, hogy a kincset 1945 áprilisában ásták el, amikor a szövetségesek a kelet-hollandiai Arnhem megszállásának küszöbén álltak.

Kövess minket -on és -en!

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.