Kövess minket -on és -en!

Németországtól Lengyelországig és Hollandiáig, az elásott második világháborús német kincsek állítólag Európa-szerte szétszóródtak.

A 2. világháború vége óta szakértők és amatőrök egyaránt találtak elrejtett „náci” aranyat. 1945 áprilisában, néhány nappal azelőtt, hogy a Führer Berlinben meghalt, a Németországba bevonuló amerikai csapatok egy elképesztő, 238 millió dollár (194 millió font) értékű aranyrejtekhelyre bukkantak az ország központjában található Merkers sóbányában.

Az amerikaiak áttörték a bánya páncéltermének falait, és több mint 7000 zsáknyi aranyat fedeztek fel. A kincsek között voltak lefogltalt zsidó ékszerek, érmék és drágakövek, valamint népszerű műalkotások is, amelyeket vasúton szállítottak át a Merkers-bányába, hogy biztonságban legyenek.

A leltár szerint összesen több mint 8000 rúd aranyrúd, brit arany font, kilenc zsák értékes érme, 1300 doboz birodalmi márka és 20 ezüstrúd volt.

A kincsek nagy részét Walter Funk, a német Reichsbank elnöke küldte a bányába, miután az amerikai légierő Berlin elleni bombatámadásait követően lebombázták a bank központját.

Majdnem 80 év telt és a kincsvadászok még mindig az elrejtett „náci ereklyék” után kutatnak. 2019-ben például felbukkant egy napló, amelyet állítólag egy SS-tiszt írt, és amelyben azt állították, hogy egy 18. századi lengyelországi kastélyban 10 tonna, 200 millió font értékű aranyat rejtettek el.

A legenda szerint Heinrich Himmler SS-főnök elrendelte, hogy az aranyat temessék el a birtokon lévő kis házban. A lelkes kincsvadászok 2021 májusában kezdtek el aranyat ásni a környéken.

Aztán még augusztusban a Sziléziai Híd Alapítvány engedélyt kapott arra, hogy kiemeljenek egy elásott tartályt, amelyről azt gyanították, hogy az elrejtett kincset tartalmazhatja.

Úgy gondolták, hogy a tartályban az úgynevezett „breslaui arany” található, amely a mai lengyelországi Wroclaw város rendőrkapitányságáról tűnt el. A következő hónapban munkások, akik horogkereszttel megjelölt német érméket találtak, azzal érveltek, hogy a németek biztosan jártak a palotában.

Ebben a hónapban szakértők kétségeket fogalmaztak meg a történet hitelességével kapcsolatban, sőt egyesek szerint a napló valószínűleg „teljes hamisítvány”. A Discoverer szervezet történészei is azt állítják, hogy „meggyőző bizonyíték” van arra, hogy a dokumentum hamisítvány.

Ez annak ellenére van így, hogy a második világháborús kincsvadászok egy csoportja, a Sziléziai Híd Alapítvány azt állítja, hogy georadar segítségével találták meg az elásott tartályt, miután az SS-napló segítségével pontosan meghatározták a helyszínt.

Van egy híres történet az Aranyvonatról is szól, amely állítólag tele volt „náci” arannyal, ékszerekkel és ezüsttel.

De 80 évvel a háború befejezése után, és a „náci” arany utáni vadászat még mindig tart. A Holland Nemzeti Levéltár egy köteg dokumentumot, valamint a kincshez vezető térképet adott ki, abban a reményben, hogy megtalálják a németek által a holland vidék közepén elásott aranyérmék és ékszerek tárházát.

A lelet állítólag négy lőszeres ládát tartalmaz, amelyek tele vannak érmékkel, órákkal, ékszerekkel, gyémántokkal és egyéb tárgyakkal. Több mint 10 millió dollárnyi érték rejtőzhet ott.

A kutatók azt gyanítják, hogy a kincset 1945 áprilisában ásták el, amikor a szövetségesek a kelet-hollandiai Arnhem megszállásának küszöbén álltak.

Kövess minket -on és -en!

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Az európaiak imádják a cenzúrát. Egy új felmérés, amelyet Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban végeztek, azt mutatja, hogy az európaiak közel fele (47 százalék) támogatná az X közösségimédia-platform betiltását az EU-ban, ha az továbbra is megsértené az európai szabályokat.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.