Németországtól Lengyelországig és Hollandiáig, az elásott második világháborús német kincsek állítólag Európa-szerte szétszóródtak.

A 2. világháború vége óta szakértők és amatőrök egyaránt találtak elrejtett „náci” aranyat. 1945 áprilisában, néhány nappal azelőtt, hogy a Führer Berlinben meghalt, a Németországba bevonuló amerikai csapatok egy elképesztő, 238 millió dollár (194 millió font) értékű aranyrejtekhelyre bukkantak az ország központjában található Merkers sóbányában.

Az amerikaiak áttörték a bánya páncéltermének falait, és több mint 7000 zsáknyi aranyat fedeztek fel. A kincsek között voltak lefogltalt zsidó ékszerek, érmék és drágakövek, valamint népszerű műalkotások is, amelyeket vasúton szállítottak át a Merkers-bányába, hogy biztonságban legyenek.

A leltár szerint összesen több mint 8000 rúd aranyrúd, brit arany font, kilenc zsák értékes érme, 1300 doboz birodalmi márka és 20 ezüstrúd volt.

A kincsek nagy részét Walter Funk, a német Reichsbank elnöke küldte a bányába, miután az amerikai légierő Berlin elleni bombatámadásait követően lebombázták a bank központját.

Majdnem 80 év telt és a kincsvadászok még mindig az elrejtett „náci ereklyék” után kutatnak. 2019-ben például felbukkant egy napló, amelyet állítólag egy SS-tiszt írt, és amelyben azt állították, hogy egy 18. századi lengyelországi kastélyban 10 tonna, 200 millió font értékű aranyat rejtettek el.

A legenda szerint Heinrich Himmler SS-főnök elrendelte, hogy az aranyat temessék el a birtokon lévő kis házban. A lelkes kincsvadászok 2021 májusában kezdtek el aranyat ásni a környéken.

Aztán még augusztusban a Sziléziai Híd Alapítvány engedélyt kapott arra, hogy kiemeljenek egy elásott tartályt, amelyről azt gyanították, hogy az elrejtett kincset tartalmazhatja.

Úgy gondolták, hogy a tartályban az úgynevezett „breslaui arany” található, amely a mai lengyelországi Wroclaw város rendőrkapitányságáról tűnt el. A következő hónapban munkások, akik horogkereszttel megjelölt német érméket találtak, azzal érveltek, hogy a németek biztosan jártak a palotában.

Ebben a hónapban szakértők kétségeket fogalmaztak meg a történet hitelességével kapcsolatban, sőt egyesek szerint a napló valószínűleg „teljes hamisítvány”. A Discoverer szervezet történészei is azt állítják, hogy „meggyőző bizonyíték” van arra, hogy a dokumentum hamisítvány.

Ez annak ellenére van így, hogy a második világháborús kincsvadászok egy csoportja, a Sziléziai Híd Alapítvány azt állítja, hogy georadar segítségével találták meg az elásott tartályt, miután az SS-napló segítségével pontosan meghatározták a helyszínt.

Van egy híres történet az Aranyvonatról is szól, amely állítólag tele volt „náci” arannyal, ékszerekkel és ezüsttel.

De 80 évvel a háború befejezése után, és a „náci” arany utáni vadászat még mindig tart. A Holland Nemzeti Levéltár egy köteg dokumentumot, valamint a kincshez vezető térképet adott ki, abban a reményben, hogy megtalálják a németek által a holland vidék közepén elásott aranyérmék és ékszerek tárházát.

A lelet állítólag négy lőszeres ládát tartalmaz, amelyek tele vannak érmékkel, órákkal, ékszerekkel, gyémántokkal és egyéb tárgyakkal. Több mint 10 millió dollárnyi érték rejtőzhet ott.

A kutatók azt gyanítják, hogy a kincset 1945 áprilisában ásták el, amikor a szövetségesek a kelet-hollandiai Arnhem megszállásának küszöbén álltak.