A Marder III-t széles körben alkalmazták Észak-Afrikában és a Szovjetunió elleni hadjáratban. Erős 75 mm-es PaK páncéltörő lövege a legtöbb szövetséges páncélozott jármű leküzdésére alkalmas volt.

A Marder III harcjárművet a SdKfz 135, 131 és a 110 páncélvadászokhoz hasonló technikai feltételek és szükség hívták életre. Amikor a németek elfoglalták a csonka Csehszlovák államot hozzáláttak az elfoglalt Skoda TNHP-S harckocsik megfelelő módosításához, hogy kielégítsék a harctereken támadt páncélelhárító hiányt.

Az eredeti harckocsi tornya nem volt megfelelő egy páncéltörő ágyú beépítéséhez, kezdetben ez a szovjetektől zsákmányolt 76,2 mm-es vontatott tábori löveget jelentette, mely nagy számban állt rendelkezésre abban az időben. Ebből a változatból mintegy 344-et szállítottak le a keleti frontra és Észak-Afrikába. A típus gyártása 1942-ben megváltozott, ekkor már elegendő mennyiség állt rendelkezésre a német 75 mm-es PaK ágyúból. Az új változat még mindig a Marder III volt, de az új löveg és a kismértékben megváltoztatott lövegpajzs miatt SdKfz 138 H jelzésű lett.

A harcjármű a nehéz löveg miatt orr nehézzé vált, amit a mérnökök úgy kompenzáltak, hogy a motort a jármű elején, a löveget kissé hátrébb helyezték. A típus gyártása 1944-ben fejeződött be, ekkorra 799 példány készült el.