Ásóval ölt volna zsidót a „neonáci” kazah Hamburgban

Kövess minket -on és -en!

Antiszemita indíttatású gyilkossági kísérlet gyanújával nyomoznak a Hamburgban egy zsinagóga előtt gyalogsági ásóval elkövetett támadás ügyében – közölték az észak-németországi nagyváros hatóságai.

A hamburgi rendőrkapitányság és a tartományi rangú város ügyészségének közös közleménye szerint a vasárnap elkövetett bűncselekmény feltárásán „az ügy jelentősége és a lehetséges szélsőséges háttér miatt” a tartományi bűnügyi hivatal államvédelmi osztálya dolgozik.

A gyanúsítottnak – egy 29 éves német állampolgárságú, kazahsztáni származású férfinak – a nyomozás első megállapításai szerint nem voltak társai, és eddig nem volt rendőrségi ügye. Lakását átkutatták, lefoglaltak adathordozókat, amelyek vizsgálatát még nem zárták le. Azt sem állapították még meg, hogy miként jutott hozzá a bűncselekmény idején viselt német katonai egyenruhához.

Hírek

Az eddig rögzített adatok szerint a férfi a hamburgi zsidó közösség temploma (Synagoge Hohe Weide) előtt egy gyalogsági ásóval rátámadt egy 26 éves zsidóra, aki súlyos fejsérüléssel kórházba került. A feltételezett elkövetőt a helyszínen elfogták. A rendőrség és az ügyészség közleménye szerint egyik zsebében találtak egy cetlit, rajta egy kézzel rajzolt horogkereszttel.

Az incidensről elsőként a Süddeutsche Zeitung (SZ) című országos lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös munkacsoportja számolt be, arra mutogatva, hogy az eset a legutóbbi antiszemita indíttatású cselekmény, a hallei zsinagóga elleni tavaly októberi fegyveres támadás évfordulójához közeli időpontban történt.

A kazah származású, 29 éves német állampolgársággal rendelkező férfi a beszámolók szerint egy összehajtható ásóval támadt a 26 éves zsidóra, aki súlyos sérüléseket szenvedett, mielőtt a zsinagóga biztonsági őrei közbe tudtak volna lépni. Az áldozatot kórházba vitték, az elkövetőt pedig letartóztatta a rendőrség.

Kövess minket -on és -en!

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Maja Trux a bíróság előtt arról beszélt, hogy ő a valódi áldozat. A német antifa ezt azzal indokolta, hogy szerinte egy olyan országban áll bíróság előtt, ahol kiközösítik a szexuális kisebbségeket.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Mint levente, 1944 novembere végén rendeletre kellett jelentkeznem a területileg illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságon.

Sokan ma már nem is tudják, hogy a német nemzetiszocialisták "találták fel" az autópályát, a híres autobahnt, s az építkezéseknek köszönhetően lényegében felszámolták a tömeges munkanélküliséget Németországban.

1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és hátba támadta addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat.

1924-ben a magyar törvényhozás minden év május utolsó vasárnapját a hősök napjává nyilvánította, és egészen 1944-ig ezen a napon hivatalos ünnepségeket tartottak a magyar háborús hősök tiszteletére.

Egy búvárrégész elmondása szerint úgy belesüllyedtek a Balaton alján az iszapba, hogy csak a lövegtornyok és az ágyúcsövek látszanak ki belőle.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

A leginkább narancsos ízben fogyasztott szénsavas ital a Coca-Cola mellett talán a legismertebb üdítő szerte a világon.

A cím nyilvánvalóan az írói szabadság égisze alatt minden bizonnyal túloz, gondolhatják egyesek, hiszen cigánybűnözés előtte is volt, azonban bizonyos értelemben mégis különleges dátum 1993. augusztus 23-a, és fontos helyszín Kecskemét, a „hírös város”.

A Brüsszel belvárosba haladó busz ablakából kitekintve az ember alig hiszi el, hogy Európa fővárosában jár.

Coco Chanel először kalapkészítőként alapította meg első műhelyét, majd 1910-ben nyitotta meg élete üzletét, az évek múlásával egyre jobban terjeszkedett Franciaországban.

1915. február 22-én hirdette meg az első világháborúban a Német Birodalom a "korlátlan tengeralattjáró-háborút".

Felső-Ausztriában, a Steyr folyó közelében ért bennünket 1945. május 9-e. Másnap vagy harmincan buszra szálltunk azzal, hogy Budapestig meg sem állunk.