Kövess minket -on és -en!

Antiszemita indíttatású gyilkossági kísérlet gyanújával nyomoznak a Hamburgban egy zsinagóga előtt gyalogsági ásóval elkövetett támadás ügyében – közölték az észak-németországi nagyváros hatóságai.

A hamburgi rendőrkapitányság és a tartományi rangú város ügyészségének közös közleménye szerint a vasárnap elkövetett bűncselekmény feltárásán „az ügy jelentősége és a lehetséges szélsőséges háttér miatt” a tartományi bűnügyi hivatal államvédelmi osztálya dolgozik.

A gyanúsítottnak – egy 29 éves német állampolgárságú, kazahsztáni származású férfinak – a nyomozás első megállapításai szerint nem voltak társai, és eddig nem volt rendőrségi ügye. Lakását átkutatták, lefoglaltak adathordozókat, amelyek vizsgálatát még nem zárták le. Azt sem állapították még meg, hogy miként jutott hozzá a bűncselekmény idején viselt német katonai egyenruhához.

Az eddig rögzített adatok szerint a férfi a hamburgi zsidó közösség temploma (Synagoge Hohe Weide) előtt egy gyalogsági ásóval rátámadt egy 26 éves zsidóra, aki súlyos fejsérüléssel kórházba került. A feltételezett elkövetőt a helyszínen elfogták. A rendőrség és az ügyészség közleménye szerint egyik zsebében találtak egy cetlit, rajta egy kézzel rajzolt horogkereszttel.

Az incidensről elsőként a Süddeutsche Zeitung (SZ) című országos lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös munkacsoportja számolt be, arra mutogatva, hogy az eset a legutóbbi antiszemita indíttatású cselekmény, a hallei zsinagóga elleni tavaly októberi fegyveres támadás évfordulójához közeli időpontban történt.

A kazah származású, 29 éves német állampolgársággal rendelkező férfi a beszámolók szerint egy összehajtható ásóval támadt a 26 éves zsidóra, aki súlyos sérüléseket szenvedett, mielőtt a zsinagóga biztonsági őrei közbe tudtak volna lépni. Az áldozatot kórházba vitték, az elkövetőt pedig letartóztatta a rendőrség.

Kövess minket -on és -en!

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.