Black Lives Matter és LMBTQ szobrot állítanak Ferencvárosban

Kövess minket -on és -en!

Miközben az egész ország a koronavírus-járvány elleni védekezéssel van elfoglalva, Ferencváros szélsőbaloldali városvezetése ismét a "legégetőbb" ügyeket intézi.

Az Origo hírportál cikke szerint Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere nyilvánosságra hozta a 602/2020. (XI. 23.) számú önkormányzati határozatot, amelyből kiderül, hogy kik nyerték a közterekre kiírt nyílt "Public Art" pályázatot.

Ebből a dokumentumból tudhatjuk, hogy Baranyi az amerikai néger fajvédő Black Lives Matter (BLM) mozgalomnak akar szobrot állítani a kerületben.

Archívum

A koronavírus-járvány miatt egy személyben meghozott határozat indoklása szerint a szobor egy "köztéri emlékműszobor-parafrázis" lenne, amely "jelenleg is aktuális társadalmi és politikai kérdéseket érint, hoz játékba: Black lives matter, az LMBTQ-val kapcsolatos a társadalomban élő előítéletek".

Az indoklás azért is érdekes, mert bizonyítja, hogy a négerek "egyenlősége" melletti kiállás csak álca, ürügy a szélsőbaloldal számára, valójában szélsőségesen emberiségellenes, ordas eszméiket akarják terjeszteni.

A Black Lives Matter már évek óta aktív az Egyesült Államokban, de a négerbűnöző George Floyd májusi halálát követően kapott nagyobb figyelmet. 

Azóta a legnagyobb amerikai városokban folyamatosak az erőszakos incidensek, volt már minden:

gyilkolás,
rongálás,
gyújtogatás,
szobordöntögetés.

Természetesen ami Amerikában egyszer beindul, az nagyon hamar Európában is megjelenik.

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Alig néhány hónappal a harcok után elindult a feleslegessé vált eszközök hasznosítása a megszállt és kettészakított Németországban.

Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Rómában folytatta. 1941-ben szentelték pappá, majd minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került.

A nagyhatalmak magyar szempontokat elutasító álláspontja és a felvidéki magyarokat sújtó "nyomásgyakorlás" révén a prágai kormánynak 1946 elejére sikerült a magyar kormányt megegyezésre kényszerítenie a határmódosítás nélküli lakosságcseréről.

Nyugaton, kezdetben az angolszász országokban, de most már gyakorlatilag mindenhol, a „nem létező lobbi” egyre fokozódó intenzitású, szisztematikus pszichológiai háborút folytat a fehérek, elsősorban a fehér férfiak ellen.

Franz Boas nyomán a kritikai fajelmélet dogmaként sulykolja, hogy a „faj” csak egy „interszekcionális társadalmi konstrukció”, amely a fehérek érdekeit szolgálja az általuk elnyomott feketékkel szemben.

A 17-es tábori tüzérosztállyal 1944. július végén megkezdtük a visszavonulást Sztaniszlau térségéből. 1945. január végén már Szlovákiában jártunk, és Szepesremetétől 3 km-re foglaltunk tüzelőállást, hogy biztosítsuk csapataink további visszavonulását.

Benito Mussoliniről és fasiszta rendszeréről az amerikaiak olyan képet alkottak, amely jelentős mértékben a második világháborús propaganda terméke.

1944. december 24-én, karácsony este, a Wiking hadosztály kemény harcok után Varsótól északkeletre Modlinnál állomásozott. Kimerülten és megtépázva várta az újabb feltöltést. De helyette csak újabb parancs érkezett: azonnal vasúti berakodás és irány Magyarország.

Szálasi Ferenc, aki a Csillagos Ég alatt 1897. január 6-án született, nemcsak magyar nemzetünknek volt vértanúja. Szálasi Ferenc a nemzetiszocializmus magyar elméletének és gyakorlatának, a Hungarizmusnak is vértanúja volt.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Az első Harry Potter-mozifilm bemutatójának huszadik évfordulójára HBO-emlékműsor készül, amely a film teljes alkotógárdáját felvonultatja, a film alapjául szolgáló könyv szerzőjének szimbolikus kivételével.