Kövess minket -on és -en!

Kirúgták a nonbináris, transznemű, genderfluid felszolgálót, aki válaszul „nemi identitásán alapuló megkülönböztetés” miatt beperelte az étterem vezetőjét.

A bíró 30 000 dollár kártérítést, és az éttermi dolgozók érzékenyítő tréningjét rendelte el.

A kanadai Brit Kolumbia Emberi Jogi Törvényszéke a 32 éves Jessie Nelson javára döntött, akit elmondása szerint azért rúgtak ki a munkahelyéről, mert megkérte a bárvezetőt, hogy használjon a nemek szempontjából semleges nyelvhasználatot.

Mivel az étterem vezetője erre nem volt hajlandó, Nelson felháborodott és konfliktusba keveredett főnökével, aki néhány napra rá kirúgta.

Nelson később az emberi jogi bíróság elé vitte ügyüket, azt állítva, hogy „a munkáltató vele szemben tanúsított magatartása és válasza a nemi identitása alapján való, foglalkoztatásban történő megkülönböztetést jelent” és sérti a Brit Columbia Emberi Jogi Törvénykönyvét.

Ezekkel a vádakkal pedig a törvényszék természetesen egyet is értett.

A bíró elrendelte a kanadai étterem vezetőségének, hogy fizessen Nelsonnak 30 000 dollár kártérítést, valamint „hozzon létre egy névmás szabályzatot és kötelező képzést minden személyzet és menedzser számára a sokszínűségről, a méltányosságról és a befogadásról”.

A meghallgatáson tanúskodva Jessie Nelson azt is elmondta, hogy „ne várjunk tökéletességet a névmásaim körül; nekem soha nem volt.”

Kövess minket -on és -en!

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.