Kövess minket -on és -en!

Az 1944-es bombázás után pánikszerűen menekülőket géppuskatűz alá vették, ezért nagyon sok volt a civil áldozat is.

Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közösen emlékezett meg Beregszász 1944. október 9-i szovjet bombázásának mintegy 250 áldozatáról.

Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közös megemlékezésének első helyszínén, a beregszászi köztemető honvédparcellájában Szilágyi Mátyás főkonzul felidézte a 77 évvel ezelőtti eseményeket

A várost a háború addigi időszakában egyszer sem érte légitámadás. Azon a tragikus napon 27 szovjet bombázó mért légicsapást a beregszászi vasútállomásra és környékére. A támadás a vasúti híd, az állomás épülete és vágányhálózata, valamint egy sebesülteket szállító vasúti szerelvény ellen irányult, de a környék lakóépületeire is számos bomba hullott. A pánikszerűen menekülőket géppuskatűz alá vették, ezért nagyon sok volt a civil áldozat is.

A történtekről a szovjet időkben nem lehetett nyíltan beszélni, - mondta Szilágyi Mátyás. „Létfontosságú, hogy a közösség kegyeleti kultúrájának, intézményes nemzeti történelmének, történelmi emlékezetének a korlátozását, manipulálását vagy tiltását soha többé ne engedjük meg” - szögezte le a diplomata.

A Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákjainak verses összeállítását követően a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit. A vasútállomás falán elhelyezett emléktáblánál Pallagi Marianna, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy több mint ezer kilométerre Beregszásztól, Kelet-Ukrajnában jelenleg is dörögnek a fegyverek, és sok helyi magyar és ukrán nemzetiségű fiatalember halt meg a hét éve tartó harcokban, olyanok, „akiknek még nem lett volna szabad meghalniuk. Ahogy nem lett volna szabad meghalni annak a mintegy kétszázötven embernek sem, akik az 1944-es légitámadás alatt vesztették életüket. A mi feladatunk az, hogy ne hagyjuk feledésbe merülni az áldozatok emlékét, és emeljük fel szavunkat - az ő nevükben is - az értelmetlen vérontás ellen” - zárta gondolatait Pallagi Marianna.

Ferenci Attila, a beregszászi magyar színház színművésze az alkalomhoz illő katonadalokat adott elő, végezetül a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták az áldozatok emléktábláját.

Kövess minket -on és -en!

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Embrahim Rasool dél-afrikai nagykövet egy külpolitikai szeminárium résztvevőinek azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök „fehér fajvédő mozgalmat vezet” Amerikában és világszerte.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.