Kövess minket -on és -en!

Munkahelyi „rasszista támadás” miatt 30 ezer eurós (átszámítva 10 786 500 forintos) kártérítést ítélt meg a bíróság egy niggernek Írországban.

Főnöke csimpánznak nevezte és majomhangokat utánozva vicceskedett vele – adta hírül az Irish Times.

Alen Haugh, az ír munkaügyi bíróság alelnökének tájékoztatása szerint a dublini CPL Solutionsnek kell megfizetnie az összeget a foglalkoztatási egyenlőségről szóló törvény megsértése miatt a nigériai alkalmazottnak, Victor Kings Oluebubének. Bírói indoklás szerint azért a cégnek kell kifizetnie a kártérítési bírságot, mert közvetett felelősséggel tartozik a szóban forgó „zaklatásért”.

A 30 ezer eurós bírság a férfi 63 heti munkabérének felel meg.

A pert két, hasonló jellegű incidens után indította meg a nigériai néger, miután csoportvezetője előbb 2019 februárjában, majd 2019 májusában is csimpánznak nevezte, miközben majomhangokat, valamint a majom gesztikulációját imitálta. A néger azt is sérelmezte, hogy mindezt munkatársai előtt tette.

A CPL Solutions írásbeli figyelmeztetéssel akarta rendezni a helyzetet, az ügy panaszosa szerint azonban semmilyen képzést nem biztosítottak a különféle munkahelyi zaklatások elkerülésére. A munkaügyi bíróság így felülírta az ír munkahelyi kapcsolatok bizottságának (WRC) korábbi döntését, amely tavaly júniusban elutasította Victor Kings Oluebube keresetét a „faji diszkrimináció” vádjáról.

Kövess minket -on és -en!

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Ezer fős antifasiszta őrjöngés kísérte Brüsszelben Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjének, valamint Orbán Viktor szövetségesének a látogatását, melyet a brüsszeli Magyar Házban tett.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

A szlovák Specializált Büntetőbíróság bírója bűnösnek találta Marián Magátot „szélsőséges gondolatbűncselekmények” elkövetésének vádjában.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.

Október 21-én Berlinben letartóztatták a küzdősportokban is jártas baloldali szélsőségest, Thomas Jacobst, aki a szakértők véleménye szerint Lina Engelnek, a "kalapácsos banda" vezetőjének a logisztikusa és trénere. Jacobst több mint egy év körözés után sikerült letartóztatniuk a német hatóságoknak.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

A soha nem létezett zsidó-keresztény kultúrát (amely egy filoszemita politikai termék) megvédeni igyekvő Magyar Péter egy keménynek gondolt odamondással kezdte beszédét a közmédia épülete előtt.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.