Fehér embereknek tilos a woke kifejezést használni

Kövess minket -on és -en!

A négerek kizárólagos tulajdonuknak tartják a szót, és sértésnek veszik, ha azt a fehérek is használják.

A Summit News írta meg, hogy a legújabb narratíva szerint már nem szükséges és nem is érdemes tagadni az eltörlés kultúrájának létezését, ezért a baloldal úgy döntött, hogy ismét régóta használt eszközéhez nyúl: előveszi a „rasszista” és a „bigott” kifejezést.

Sokan találkoztunk már azzal a jelenséggel, hogy amikor egy balliberális emberrel vitatkozunk, és elfogynak az érvei, akkor előkerülnek ezek a jelzők.

Hírek

A Slate nevű amerikai progresszív online magazin egyik szerzője, Joel Anderson azt írta a Twitteren, hogy jogosan lehet faji előítéletnek tekinteni, ha egy nem fekete személy pejoratív értelemben használja a „woke” kifejezést.

Megjegyezte, nincs joga megszabni, hogy a fehérek milyen szavakat használhatnak, viszont ezek után fenntartja magának a jogot, hogy rasszistának nevezze azokat a fehéreket, akik használják ezt kifejezést, mivel szerinte a fehér bőrű ember ezt pejoratívan teszik. Szerinte a fehérek ellopják a fekete közösségektől ezeket a kifejezéseket.

Több sem kellett a többi liberális lapnak: a Washington Post, az NBC News, az MSNBC News, az ESPN és a Vox baloldali médiamunkásai úgy csaptak le Anderson szavaira, mint gyöngytyúk a takonyra, és elkezdték ismételgetni kijelentéseit.

Kövess minket -on és -en!

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

1943 elejére az SS vezetése a múlt évben engedélyezett 30 000 fős keretet időközben 50 000 főre akarta emelni Magyarországon.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

A rendőrség terrorizmus elleni csoportja nyomozást indított egy sydney-i zsinagógánál elkövetett festékszórós pingálás ügyében.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

A brit kormány pénzügyi szankciókat vezetett be a nemzetiszocialista Blood and Honour hálózat ellen, amely a skinhead zenei szcnéával évtizedek óta aktív kapcsolatban áll.

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

Harrisburg belvárosában a Blood Tribe fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoport tartott demonstrációt, amelyet a zsidók és liberálisok hisztérikusan elítélték, mondván, hogy a résztvevők „gyűlöletkeltő üzenetet terjesztettek, és álarcok mögé bújtak, hogy elrejtsék kilétüket”.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A lecserélésben lévő bennszülöttek, akik a múltban fárasztó monotóniában tengették napjaikat, immár az átmenetileg még sajátjuknak mondható országokban is élvezhetik a multikulti vibráló változatosságát, azt a sajátos Benetton-érzést, amelyért korábban távoli tájakra kellett elzarándokolniuk.

Sztálin-verseket találni, pláne magyarul, nem is olyan egyszerű, ellenben Sztálint dicsőítő költeményekkel meg tényleg tele van a padlás. Az ilyen bolsevik dithüramboszokat egy időben nagyüzemben, egymást túllicitálva gyártották a Szovjetunióban.

Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler előtt hajlongtak a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a német nemzetiszocialisták javaslatára.

Sántha Attila székelyföldi nyelvész szerint a Duna, a Fekete tenger, a Prút és a Dnyeszter folyók által határolt területen lehetett az a Csigla mező, ahová a középkori krónikák szerint visszavonult Attila hunjainak maradéka.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Adolf Hitler barátjáról, bizalmasáról és helyetteséről soha nem látott képek, illetve vele kapcsolatos dokumentumok kerültek elő.

Az 1945 februárjában lezajlott jaltai konferencián az USA, Nagy-Britannia, és a Szovjetunió megállapodása szerint a Japán elleni hadba lépésért cserébe Sztálin jogot formálhatott a Kuril-szigetekre is.

Elvetemült provokatőrök újabban egy minden alapot nélkülöző álhírt terjesztenek Nyugaton, miszerint a globalista lobbi nyomására a kollaboráns kormányok harmadik világbeli újgyarmatosítókat importálnak futószalagon az őshonosok lecserélésének nyilvánvaló szándékával.

Napjaink egyik legismertebb arca Che Guevaráé. Pólókon és egyéb viseleti tárgyon láthatjuk viszont portréját, mint a baloldaliak számára a „szabadság és a társadalmi igazságtalanság elleni bátor küzdelem” példaképe.

Az RFID-technológia a társadalmi ellen­őrzés talán legfélelmetesebb eszközévé válik, amelyet valaha kitaláltak.

1945. február 13-án éjszaka és február 14-én hajtotta végre Drezda ellen a brit és az amerikai légierő a második világháború legpusztítóbb légitámadását.

Lengyelországban 2008 óta április 13. a katyni vérengzés áldozatainak emléknapja,  mert 1943-ban a németek ezen a napon hozták nyilvánosságra, hogy a szovjet belügyi szervek 1940 tavaszán fogságba esett lengyel tiszteket mészároltak le. A bűntény áldozatainak száma megközelíti a 22 ezret.