Kövess minket -on és -en!

Egy Gil Ofarim nevű, németországi zsidó zenész tavaly októberben azt híresztelte, hogy az egyik lipcsei szállodában a nyakában lógó Dávid-csillag levételére szólította föl a hotel recepciósa.

Szinte órákon belül tiltakoztak, elhatárolódtak és bocsánatot kértek az ismert politikusok, közéleti emberek, s a megvádolt szálloda előtt pedig több százan tüntettek. A rendőrség jó fél évig tartó nyomozás után azonban kiderítette, hogy a zenészt egyáltalán nem érte inzultus, s ezért a Lipcsei Államügyészség most a zenész ellen emelt vádat rágalmazás és alaptalan vádaskodás miatt – írja a tagesschau.de és az infranken.de.

Gil Ofarim (39) németországi zsidó zenész még tavaly október 4-én az Instagramon közzétett videón, feldúlt állapotban azt kürtölte világgá, hogy a lipcsei The Westin Hotel (egy amerikai szállodalánc szászországi egysége – H. J.) recepcióján a szálloda alkalmazottja közölte vele: csak akkor jelentkezhet be, ha leveszi a Dávid-csillaggal ékesített nyakláncát. A zenész azt is állította, hogy az alkalmazott antiszemita megjegyzéseket is tett, miközben fölszólította a nyaklánc levételére.

A szálloda vezetősége a kirobbant ügy következményeként azonnal felfüggesztette a megvádolt alkalmazott munkaviszonyát, s belső vizsgálatot rendelet el. A rendőrség pedig nyomozást indított a szállodai alkalmazott ellen a többi között zaklatás és kényszerítés kísérlete ellen. A zenész által közzétett videó után az általa megvádolt szállodai alkalmazottat személyesen és a közösségi médiában súlyosan megfenyegették.

A németországi „hazug sajtó” (Lügenpresse) természetesen azonnal fölkapta az ügyet, s megkezdődött az ilyenkor szokásos nácizás, antiszemitázás, elhatárolódások stb. A lipcsei The Westin Hotel előtt az énekest ért állítólagos inzultus utáni estén izraeli zászlókba burkolózva, lengetve több száz felháborodott tüntető tiltakozott az antiszemitizmus újabb megnyilvánulása ellen. Egy óriásmolinóra pedig németül kiírták: „Mi mindenfajta antiszemitizmust ellenzünk”. A nagyobb hatás kedvéért, s a holokausztra utalva a német szöveg alá angolul azt írták: „Emlékezünk”. A magas beosztású, eszement német politikusok pedig szinte egymásra licitálva igyekeztek minél keményebben elítélni, bocsánatot kérni és elhatárolódni. Ezt tette a többi között Heiko Maas, akkori szövetségi külügyminiszter is.

A rendőrség az elmúlt fél esztendő folyamán több szállodai alkalmazottat többször is meghallgatott és átvizsgálta a szálloda térfigyelő kameráinak fölvételeit. A nyomozás lezárulása után, március 31-én a Lipcsei Államügyészség közölte: a Gil Ofarim által közzétett videóban leírt esemény valójában nem történt meg. Ofarim annak tudatában tette közé a videót, hogy állításai valótlanok, mindez pedig megalapozza a rágalmazás és az alaptalan vádaskodás vádját”, közölte a Lipcsei Államügyészség, amely egyben rágalmazás és alaptalan vádaskodás bűncselekményének elkövetése miatt vádat emelt a zsidó zenész ellen.

Gil Ofarim középszerű zsidó zenész édesapja, a szintén zenész Ávi Ofarim, a palesztinai C’fát (arabul: Száfed) városkában látta meg a napvilágot 1937-ben. Ávi Ofarim a kezdeti zenei karrierje után nyakába vette a világot, s a több országban történt vendégeskedés után az 1960-as évek végén végleg letelepedett Németországban. A németektől, akárcsak a fia, ő is mindent megkapott, de a müncheni zsidó temetőben álló sírkövén a „sálom” héber szó a német szövegkörnyezetben mégsem a német ábc-nek megfelelően schalom-nak, hanem angol ábc szerinti shalom-nak van átírva.

Kövess minket -on és -en!

Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról.

A dokumentum azt állítja, hogy a nemzetiszocialista Németország vezetősége 1944-ben az angol-amerikai erők és a Szovjetunió közötti szakításra várt, hogy az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát a tengely oldalára állítsa.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

A skandináv származású, óészaki nyelvet beszélő kereskedő, hajós és harcos vikingek a 8. század vége és a 11. század között Európa-szerte rettegett harcosokká váltak.

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.