Kövess minket -on és -en!

Bocsánatkérésre kényszerült a német légitársaság, miután a hónap elején egy frankfurti repülőtéren nagyszámú zsidó utastól megtagadták a beszállást egy csatlakozó járatra, mert azok nem tartották be a maszkviselési szabályokat és a személyzet utasításait.

A zsidók elmondták, hogy a Lufthansa járatával a New York-i John F. Kennedy repülőtérről repültek Frankfurtba, ahol egy május 4-i budapesti vallási zarándoklatra induló járatra akartak átszállni.

A New York-i Yitzy Halpern nevű zsidó azt mondta: megpróbált felszállni a járatra, amikor neki és több más, zsidó származású utasnak, akik nem tartoztak a csoportjához, azt mondták, hogy nem engedik felszállni őket. Miután a kaput bezárták, a légitársaság bejelentette, hogy a reptérről induló járaton történt incidens miatt törölték a Budapestre szóló jegyeiket.

A légitársaság szerint az utasok nem tartották be a maszkviselési szabályokat, illetve a személyzet más utasításait, mialatt New Yorkból Frankfurt felé tartottak. Az utasok elmondták, hogy bár nem „csoportként” utaztak, a Lufthansa úgy kezelte őket. A Lufthansa közölte: felvette a kapcsolatot azokkal az utasokkal, akikre nem vonatkozott volna az elmarasztaló lépés, és elnézést kért nemcsak a kellemetlenségekért, hanem az okozott sérelemért és a személyes hatásokért is.

Antiszemitizmussal vádolják a Lufthansát

Az incidensről készült videón az utasok antiszemitizmussal vádolják a légitársaságot és a német rendőrséget, akik az reptéri kapunál álltak. Az egyik utas pedig hallhatóan „nácinak” nevez egy rendőrtisztet. Egy másik utas azt mondta a kaput őrző rendőrnek: „a nagyszüleid büszkék lennének rád.”

Yitzy Halpern is hallható, amint azt mondja: „Nem vagyok a csoporttal. Megértem, hogy a pilóta hozott egy döntést, és mi nem kérdőjelezzük meg azt, de úgy tűnik, hogy a Lufthansa többi járatáról is ki vagyunk tiltva. Ez a Lufthansa döntése, hogy minden zsidó ember, aki azon a járaton volt, ma nem mehet más járatra?”

Halpern a vezetőkkel szeretett volna szót váltani az incidens miatt, mivel a reptéri alkalmazottal nem tudtak közös nevezőre jutni.

„Egész idő alatt maszkot viseltem. Miért vesznek engem is egy kalap alá másokkal?” – kérdezte az alkalmazottól, aki azt válaszolta: „mindenkinek fizetnie kell a többiek hibáiért”.

Amikor Halpern pontosítást kért, hogy mit jelent az, hogy „mindenki”, az alkalmazott azt válaszolta:

mert egy zsidó jön a John F. Kennedy repülőtérről. A zsidók jelentették a rendbontást, ők okozták a problémákat.

Halpern válaszul erre megkérdezte: „tehát zsidó emberek gondot okoztak a repülőn, ezért minden zsidót kitiltanak a Lufthansáról erre a napra?”

Az alkalmazott azt felelte: „Csak erre a járatra”.

A Lufthansa szerint szabálytalan viselkedés miatt tagadták meg a felszállást

Yitzy Schmidt, aki Halpernnel utazott, a gój személyzettel szemben azt állította, hogy nem volt tanúja semmilyen szabálytalanságnak az utasok részéről. Schmidt szerint volt néhány eset, amikor a zsidók ettek, és „elfelejtették visszatenni a maszkjukat”.

A körülmények miatt bocsánatot kért a Lufthansa, azonban kitart amellett, hogy szabálytalan viselkedés miatt tagadták meg egyes zsidók felszállását, csak nem lett volna szabad a többekre is kiterjeszteni a döntést.

„A döntést a New Yorkból Frankfurtba tartó LH401-es járat előző, New Yorkból induló járatán a maszkkal kapcsolatos követelmények és a személyzet biztonsági utasításainak számos esetben történő be nem tartása miatt hozták” – mondta Tal Muscal, a légitársaság szóvivője, hozzátéve: a Lufthansa sajnálatát fejezi ki a döntés körülményei miatt, hogy az érintett utasokat kizárták a járatról, amiért a cég „őszintén elnézést kér”.

„A történtek nem állnak összhangban a Lufthansa politikájával és értékeivel. Zéró toleranciát tanúsítunk a rasszizmussal, az antiszemitizmussal és bármilyen típusú diszkriminációval szemben” – szabadkozott Muscal.

Kövess minket -on és -en!

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.