Kövess minket -on és -en!

Bocsánatkérésre kényszerült a német légitársaság, miután a hónap elején egy frankfurti repülőtéren nagyszámú zsidó utastól megtagadták a beszállást egy csatlakozó járatra, mert azok nem tartották be a maszkviselési szabályokat és a személyzet utasításait.

A zsidók elmondták, hogy a Lufthansa járatával a New York-i John F. Kennedy repülőtérről repültek Frankfurtba, ahol egy május 4-i budapesti vallási zarándoklatra induló járatra akartak átszállni.

A New York-i Yitzy Halpern nevű zsidó azt mondta: megpróbált felszállni a járatra, amikor neki és több más, zsidó származású utasnak, akik nem tartoztak a csoportjához, azt mondták, hogy nem engedik felszállni őket. Miután a kaput bezárták, a légitársaság bejelentette, hogy a reptérről induló járaton történt incidens miatt törölték a Budapestre szóló jegyeiket.

A légitársaság szerint az utasok nem tartották be a maszkviselési szabályokat, illetve a személyzet más utasításait, mialatt New Yorkból Frankfurt felé tartottak. Az utasok elmondták, hogy bár nem „csoportként” utaztak, a Lufthansa úgy kezelte őket. A Lufthansa közölte: felvette a kapcsolatot azokkal az utasokkal, akikre nem vonatkozott volna az elmarasztaló lépés, és elnézést kért nemcsak a kellemetlenségekért, hanem az okozott sérelemért és a személyes hatásokért is.

Antiszemitizmussal vádolják a Lufthansát

Az incidensről készült videón az utasok antiszemitizmussal vádolják a légitársaságot és a német rendőrséget, akik az reptéri kapunál álltak. Az egyik utas pedig hallhatóan „nácinak” nevez egy rendőrtisztet. Egy másik utas azt mondta a kaput őrző rendőrnek: „a nagyszüleid büszkék lennének rád.”

Yitzy Halpern is hallható, amint azt mondja: „Nem vagyok a csoporttal. Megértem, hogy a pilóta hozott egy döntést, és mi nem kérdőjelezzük meg azt, de úgy tűnik, hogy a Lufthansa többi járatáról is ki vagyunk tiltva. Ez a Lufthansa döntése, hogy minden zsidó ember, aki azon a járaton volt, ma nem mehet más járatra?”

Halpern a vezetőkkel szeretett volna szót váltani az incidens miatt, mivel a reptéri alkalmazottal nem tudtak közös nevezőre jutni.

„Egész idő alatt maszkot viseltem. Miért vesznek engem is egy kalap alá másokkal?” – kérdezte az alkalmazottól, aki azt válaszolta: „mindenkinek fizetnie kell a többiek hibáiért”.

Amikor Halpern pontosítást kért, hogy mit jelent az, hogy „mindenki”, az alkalmazott azt válaszolta:

mert egy zsidó jön a John F. Kennedy repülőtérről. A zsidók jelentették a rendbontást, ők okozták a problémákat.

Halpern válaszul erre megkérdezte: „tehát zsidó emberek gondot okoztak a repülőn, ezért minden zsidót kitiltanak a Lufthansáról erre a napra?”

Az alkalmazott azt felelte: „Csak erre a járatra”.

A Lufthansa szerint szabálytalan viselkedés miatt tagadták meg a felszállást

Yitzy Schmidt, aki Halpernnel utazott, a gój személyzettel szemben azt állította, hogy nem volt tanúja semmilyen szabálytalanságnak az utasok részéről. Schmidt szerint volt néhány eset, amikor a zsidók ettek, és „elfelejtették visszatenni a maszkjukat”.

A körülmények miatt bocsánatot kért a Lufthansa, azonban kitart amellett, hogy szabálytalan viselkedés miatt tagadták meg egyes zsidók felszállását, csak nem lett volna szabad a többekre is kiterjeszteni a döntést.

„A döntést a New Yorkból Frankfurtba tartó LH401-es járat előző, New Yorkból induló járatán a maszkkal kapcsolatos követelmények és a személyzet biztonsági utasításainak számos esetben történő be nem tartása miatt hozták” – mondta Tal Muscal, a légitársaság szóvivője, hozzátéve: a Lufthansa sajnálatát fejezi ki a döntés körülményei miatt, hogy az érintett utasokat kizárták a járatról, amiért a cég „őszintén elnézést kér”.

„A történtek nem állnak összhangban a Lufthansa politikájával és értékeivel. Zéró toleranciát tanúsítunk a rasszizmussal, az antiszemitizmussal és bármilyen típusú diszkriminációval szemben” – szabadkozott Muscal.

Kövess minket -on és -en!

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.