Kövess minket -on és -en!

Bocsánatkérésre kényszerült a német légitársaság, miután a hónap elején egy frankfurti repülőtéren nagyszámú zsidó utastól megtagadták a beszállást egy csatlakozó járatra, mert azok nem tartották be a maszkviselési szabályokat és a személyzet utasításait.

A zsidók elmondták, hogy a Lufthansa járatával a New York-i John F. Kennedy repülőtérről repültek Frankfurtba, ahol egy május 4-i budapesti vallási zarándoklatra induló járatra akartak átszállni.

A New York-i Yitzy Halpern nevű zsidó azt mondta: megpróbált felszállni a járatra, amikor neki és több más, zsidó származású utasnak, akik nem tartoztak a csoportjához, azt mondták, hogy nem engedik felszállni őket. Miután a kaput bezárták, a légitársaság bejelentette, hogy a reptérről induló járaton történt incidens miatt törölték a Budapestre szóló jegyeiket.

A légitársaság szerint az utasok nem tartották be a maszkviselési szabályokat, illetve a személyzet más utasításait, mialatt New Yorkból Frankfurt felé tartottak. Az utasok elmondták, hogy bár nem „csoportként” utaztak, a Lufthansa úgy kezelte őket. A Lufthansa közölte: felvette a kapcsolatot azokkal az utasokkal, akikre nem vonatkozott volna az elmarasztaló lépés, és elnézést kért nemcsak a kellemetlenségekért, hanem az okozott sérelemért és a személyes hatásokért is.

Antiszemitizmussal vádolják a Lufthansát

Az incidensről készült videón az utasok antiszemitizmussal vádolják a légitársaságot és a német rendőrséget, akik az reptéri kapunál álltak. Az egyik utas pedig hallhatóan „nácinak” nevez egy rendőrtisztet. Egy másik utas azt mondta a kaput őrző rendőrnek: „a nagyszüleid büszkék lennének rád.”

Yitzy Halpern is hallható, amint azt mondja: „Nem vagyok a csoporttal. Megértem, hogy a pilóta hozott egy döntést, és mi nem kérdőjelezzük meg azt, de úgy tűnik, hogy a Lufthansa többi járatáról is ki vagyunk tiltva. Ez a Lufthansa döntése, hogy minden zsidó ember, aki azon a járaton volt, ma nem mehet más járatra?”

Halpern a vezetőkkel szeretett volna szót váltani az incidens miatt, mivel a reptéri alkalmazottal nem tudtak közös nevezőre jutni.

„Egész idő alatt maszkot viseltem. Miért vesznek engem is egy kalap alá másokkal?” – kérdezte az alkalmazottól, aki azt válaszolta: „mindenkinek fizetnie kell a többiek hibáiért”.

Amikor Halpern pontosítást kért, hogy mit jelent az, hogy „mindenki”, az alkalmazott azt válaszolta:

mert egy zsidó jön a John F. Kennedy repülőtérről. A zsidók jelentették a rendbontást, ők okozták a problémákat.

Halpern válaszul erre megkérdezte: „tehát zsidó emberek gondot okoztak a repülőn, ezért minden zsidót kitiltanak a Lufthansáról erre a napra?”

Az alkalmazott azt felelte: „Csak erre a járatra”.

A Lufthansa szerint szabálytalan viselkedés miatt tagadták meg a felszállást

Yitzy Schmidt, aki Halpernnel utazott, a gój személyzettel szemben azt állította, hogy nem volt tanúja semmilyen szabálytalanságnak az utasok részéről. Schmidt szerint volt néhány eset, amikor a zsidók ettek, és „elfelejtették visszatenni a maszkjukat”.

A körülmények miatt bocsánatot kért a Lufthansa, azonban kitart amellett, hogy szabálytalan viselkedés miatt tagadták meg egyes zsidók felszállását, csak nem lett volna szabad a többekre is kiterjeszteni a döntést.

„A döntést a New Yorkból Frankfurtba tartó LH401-es járat előző, New Yorkból induló járatán a maszkkal kapcsolatos követelmények és a személyzet biztonsági utasításainak számos esetben történő be nem tartása miatt hozták” – mondta Tal Muscal, a légitársaság szóvivője, hozzátéve: a Lufthansa sajnálatát fejezi ki a döntés körülményei miatt, hogy az érintett utasokat kizárták a járatról, amiért a cég „őszintén elnézést kér”.

„A történtek nem állnak összhangban a Lufthansa politikájával és értékeivel. Zéró toleranciát tanúsítunk a rasszizmussal, az antiszemitizmussal és bármilyen típusú diszkriminációval szemben” – szabadkozott Muscal.

Kövess minket -on és -en!

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.