Kövess minket -on és -en!

Korábban az Egyesült Államok fehér bőrű lakosságának kisebbségbe kerülését az évszázad közepére datálták, de ezen a folyamaton most a Biden adminisztráció nem csekély mértékben gyorsított.

Az amerikai Népszámlálásai Iroda áprilisi népességfelmérése szerint Joe Biden amerikai elnök hivatali idejének kezdete óta eddig mintegy kétmillióval nőtt meg a külföldi születésű lakosok lélekszáma az Egyesült Államokban, ebből 1,35 millióra becsülik az illegális bevándorlók számát – jelentette a The Washington Times című konzervatív lap.

A Népszámlálási Iroda havonta készít felméréseket: az áprilisi adatok szerint összesen 47 millió olyan amerikai él az Egyesült Államokban, aki nem születésétól fogva amerikai állampolgár; ez a legmagasabb szám, amelyet kormányzati felmérés vagy népszámlálás során valaha feljegyeztek az ország közel 250 éves történelme során.

A 2021 januárja és 2022 áprilisa között történt népességmozgás azt jelzi, hogy Biden 16 hónapos elnöksége alatt átlagosan havi 132 ezer külföldi érkezett Amerikába, közel kétharmaduk pedig illegálisan lépte át a határt.

A külföldön születettek száma Barack Obama volt amerikai elnök első ciklusa idején (2008-2012) havi 59 ezerrel, második ciklusában pedig 76 ezerrel növekedett. Az őt követő elnök, Donald Trump koronavírus-járvány előtti hivatali idejében (2016-2019) havonta 42 ezer új külföldi érkezett Amerikába.

Ezek ugyan több év átlagai, ha azonban továbbra is ilyen ütemben nő a külföldről érkező, törvényes és illegális határátlépők száma, mint ahogyan azt az amerikai Népszámlálási Iroda áprilisi felmérése kimutatta, akkor az Egyesült Államok lakosságának kis híján 15 százalékát külföldi születésűek tehetik ki 2023 szeptemberére.

Legnagyobb mértékben az Amerika nyugati partján fekvő Kalifornia állam érintett az újonnan érkező külföldi népességet illetően, ott ugyanis az elmúlt szűk másfél évben több, mint félmillió ember telepedett le. Kalifornia után Florida (390 ezer) és Pennsylvania (375 ezer) tagállamokban mérték a legmagasabb számokat.

Kövess minket -on és -en!

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.