Mindössze pár héttel azután, hogy Szálasi Ferenc özvegyének sírja körül hisztériát csaptak a zsidók és liberálisok, most a kommunisták mutatták meg magukat a fővárosban, ám ez nem veri ki a biztosítékot a szélsőbaloldali városvezetésnél.

Különféle kommunista szervezetek sérelmezik, hogy már nem ünnepnap hazánkban április 4-e, így saját kezükbe vették az ügyet és szűk körben emlékeztek meg Magyarország 1945-ös szojvet megszállásáról, amit ők kegyeletsértő módon „felszabadításnak” neveznek.

Az esemény azonban jóval abszurdabb volt pusztán az elhunyt katonák emléke előtti tisztelgésnél: a XVIII. kerületi, felújított szovjet emlékművön ugyanis egy Sztálin-portrét is elhelyeztek, ami mellől természetesen a vörös csillag sem hiányozhatott, ami önkényuralmi jelkép, de különösebb következménye nem lett a dolognak.

Mint a főszervező sajtónak szétküldött beszámolójából kiderül, a koszorúzáson a Magyar Antifasiszta Liga, a Marx Károly Társaság és a Munkásőr Emléktársaság képviseltette magát, sőt, állítása szerint az orosz nagykövetség munkatársai is jelen voltak. Bár ez nem nyert bizonyítást, ám az biztos, hogy Oroszországban sokkal jobb a Szovjetunió megítélése, mint Magyarországon, Joszif Sztálin kultuszára pedig az ottani hatalom tudatosan épít.

„Azt tudjuk, hogy sokaknál nem talál tetszésre egy ilyen rendezvény, szomorú ez. 1945. április 4-én ért véget Magyarországon a világháború és a náci megszállás. Sok szovjet katona adta ezért az életét. Ezt ünnepeltük, mert a történelmi tények nem változnak, még akkor sem, ha a rendszerváltás után eltörölték ezt az ünnepet. Ezen az emlékművön 99 elesett szovjet katona neve van feltüntetve” – fogalmazott a László néven bemutatkozó főszervező.

Az eseménynek van egy jogi aspektusa is: a vörös csillag ugyanis tiltott önkényuralmi jelkép, Szálasiné sírjánál pedig még a Krisztus-kereszt láttán is törvénytelenséget kiáltott a zsidó-liberális média, nem úgy, mint a tele vöröscsillag esetén.

A Blikk által megszólaltatott Lattmann Tamás jogász szerint ugyanis a jelenlegi szabályozás alapján a látottak még nem számítanak bűncselekménynek, mivel „a Strasbourgi bíróság korábbi döntése nyomán úgy módosították a btk-t, hogy tiltott önkényuralmi jelkép alkalmazása akkor valósít meg bűncselekményt, ha emberi méltóság sérelmére alkalmas módon történik. Függetlenül attól, hogy politikailag mit gondol az ember egy ilyen eseményről, álláspontom szerint ezt még védi a véleménynyilvánítás szabadsága”.

Kérdés, hogy akkor a nemzetvezető özvegyének sírján látható, a keresztény egyházak által is használt keresztbe miért kötnek bele.

A főszervező ugyancsak reagált a tiltott önkényuralmi jelképpel kapcsolatos aggályokra:

„Ami a vörös csillagot illeti, azt vállaljuk. Az emlékművön is látható a vörös csillag, még akkor is, ha arany színű festékkel van ábrázolva. Magunkat is vállaljuk, láthatóak vagyunk a képen, nyilvánosan koszorúztunk” – fogalmazott.