Kövess minket -on és -en!

Mindössze pár héttel azután, hogy Szálasi Ferenc özvegyének sírja körül hisztériát csaptak a zsidók és liberálisok, most a kommunisták mutatták meg magukat a fővárosban, ám ez nem veri ki a biztosítékot a szélsőbaloldali városvezetésnél.

Különféle kommunista szervezetek sérelmezik, hogy már nem ünnepnap hazánkban április 4-e, így saját kezükbe vették az ügyet és szűk körben emlékeztek meg Magyarország 1945-ös szojvet megszállásáról, amit ők kegyeletsértő módon „felszabadításnak” neveznek.

Az esemény azonban jóval abszurdabb volt pusztán az elhunyt katonák emléke előtti tisztelgésnél: a XVIII. kerületi, felújított szovjet emlékművön ugyanis egy Sztálin-portrét is elhelyeztek, ami mellől természetesen a vörös csillag sem hiányozhatott, ami önkényuralmi jelkép, de különösebb következménye nem lett a dolognak.

Mint a főszervező sajtónak szétküldött beszámolójából kiderül, a koszorúzáson a Magyar Antifasiszta Liga, a Marx Károly Társaság és a Munkásőr Emléktársaság képviseltette magát, sőt, állítása szerint az orosz nagykövetség munkatársai is jelen voltak. Bár ez nem nyert bizonyítást, ám az biztos, hogy Oroszországban sokkal jobb a Szovjetunió megítélése, mint Magyarországon, Joszif Sztálin kultuszára pedig az ottani hatalom tudatosan épít.

„Azt tudjuk, hogy sokaknál nem talál tetszésre egy ilyen rendezvény, szomorú ez. 1945. április 4-én ért véget Magyarországon a világháború és a náci megszállás. Sok szovjet katona adta ezért az életét. Ezt ünnepeltük, mert a történelmi tények nem változnak, még akkor sem, ha a rendszerváltás után eltörölték ezt az ünnepet. Ezen az emlékművön 99 elesett szovjet katona neve van feltüntetve” – fogalmazott a László néven bemutatkozó főszervező.

Az eseménynek van egy jogi aspektusa is: a vörös csillag ugyanis tiltott önkényuralmi jelkép, Szálasiné sírjánál pedig még a Krisztus-kereszt láttán is törvénytelenséget kiáltott a zsidó-liberális média, nem úgy, mint a tele vöröscsillag esetén.

A Blikk által megszólaltatott Lattmann Tamás jogász szerint ugyanis a jelenlegi szabályozás alapján a látottak még nem számítanak bűncselekménynek, mivel „a Strasbourgi bíróság korábbi döntése nyomán úgy módosították a btk-t, hogy tiltott önkényuralmi jelkép alkalmazása akkor valósít meg bűncselekményt, ha emberi méltóság sérelmére alkalmas módon történik. Függetlenül attól, hogy politikailag mit gondol az ember egy ilyen eseményről, álláspontom szerint ezt még védi a véleménynyilvánítás szabadsága”.

Kérdés, hogy akkor a nemzetvezető özvegyének sírján látható, a keresztény egyházak által is használt keresztbe miért kötnek bele.

A főszervező ugyancsak reagált a tiltott önkényuralmi jelképpel kapcsolatos aggályokra:

„Ami a vörös csillagot illeti, azt vállaljuk. Az emlékművön is látható a vörös csillag, még akkor is, ha arany színű festékkel van ábrázolva. Magunkat is vállaljuk, láthatóak vagyunk a képen, nyilvánosan koszorúztunk” – fogalmazott.

 

Kövess minket -on és -en!

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg.