Felmentették a "rasszizmus" vádja alól a kötekedő, részeg cigánybűnözőt elkalapáló kidobókat

Kövess minket -on és -en!

A hamarosan beinduló TASZ-os és más "jogvédő" közlemények, a felhergelt liberálisok hisztije egészen más ítéletet eredményezhet másodfokon.

Súlyos testi sértés miatt kaptak felfüggesztett börtönbüntetést csütörtökön nem jogerősen egy debreceni szórakozóhely biztonsági emberei, ugyanakkor a közösség tagja elleni, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett erőszak bűntettének vádja alól felmentette őket a Debreceni Járásbíróság - közölte a Debreceni Törvényszék sajtótitkára az ítélethirdetés után az MTI-vel.

Veszprémyné Szajkó Márta tájékoztatása szerint az elsőrendű vádlott halmazati büntetésül - beszámítva egy jelen esettel egyesített ügyben kiszabott büntetést - egy év hat hónap, míg a másodrendű vádlott egy év börtönbüntetést kapott, mindkettejük esetében a szabadságvesztés letöltését három év próbaidőre felfüggesztette a bíróság.

A vádirat szerint az ügy "sértettje" 2012 májusában, szombat hajnalban az egyik debreceni szórakozóhely "after partyjára" akart bejutni, miután már több helyen is "szórakozott" (magyarul alaposan leitta magát) az éjszaka folyamán. A vádlottak azonban nem engedték be a részeg cigányt, hanem összeverték, s hogy a vendégeket ne zavarja a látványa, a környezetbarátság jegyében behúzták egy szeméttárolóba.

Hírek

Móresre tanítás közben a vádirat szerint az elsőrendű vádlott meggyőződéssel ismételgette, hogy "meghalsz, te b... cigány!". Az agresszív részeg többek között többszörös orrcsont- és felsőállcsont-törést szenvedett.

A magyarellenes vádhatóság azt szerette volna kimondatni a bírósággal, hogy az első- és a másodrendű vádlott "a sértettet azért bántalmazta, mert roma".
A bátor járásbíróság azonban a vádiratban foglaltaktól részben eltérően minősítette a tényállást: a közösség tagja elleni erőszak bűntettének elkövetésével összefüggésben a bizonyítási eljárás lefolytatást követően nem állapította meg azt, hogy a vádlottak a "roma származása" miatt bántalmazták a sértettet - ismertette a sajtótitkár.

A tanács elnöke szóbeli indokolásában elmondta: a sértett ittas állapotban, agresszívan tiltakozott amiatt, hogy nem engedik be a szórakozóhelyre. A sértettel szemben már korábban többször történt rendőri intézkedés nem megfelelő viselkedése, magatartása miatt.

A büntetés kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte az elsőrendű vádlott részbeni beismerő vallomását, büntetlen előéletét, mindkét vádlott estében figyelembe vette az időmúlást és azt, hogy kiskorú gyermekekről gondoskodnak. Az ítélet nem jogerős, az ügyész, a vádlottak és védőik is fellebbeztek, így a büntetőügy másodfokon a Debreceni Törvényszéken folytatódik.

(Kuruc.info - MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Személyi kultusza csúcsán egy egész évig tartott Rákosi Mátyás születésnapja: ajándékokkal halmozták el, a legelső magyarnak nevezték, Kossuth és Rákóczi elébe helyezték.

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

Az 1936-ban a brit trónról lemondó VIII. Eduárd ismert volt arról, hogy a németekkel rokonszenvezett, ennek mértékére azonban a királyi levéltárak titkosítási irányelvei miatt nem derülhetett fény.

A „világforradalom” néven ismert kommunista stratégia (1917–1924) egy kommunista világkormány létrehozását célozta, a proletár tömegeket az akkori uralkodó osztály ellen uszítva, hogy a helyébe egy kozmopolita bankárok által támogatott marxista vezetőréteget, valamint deklasszált társadalmi elemek egymást elvtársnak tituláló hordáját ültesse.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 15-én 15 óra 30 perckor.

Egyetemistaként az 1944. őszi mozgósítási parancsra vonultam be. Budapesten a Keleti Károly utcában volt a körletünk, a Marczibányi térre és Szentendrére jártunk kiképzésre.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

Míg egyik oldalról a csatát – méltánytalan módon – még említésre sem méltatják, másik oldalról sokszor túlmisztifikálják azt, és a magyarság életének legjelentősebb ütközeteként tartják számon.

Egyesek ízléséhez képest Európa túlságosan egyszínű, túlságosan fehér, etnokulturálisan túlságosan monolit.

A vérzivataros 20. század során több híres és hírhedt személyiség is megfordult a szegedi Csillag börtön celláiban.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Az, hogy az emigrációban minden a nemzeti irányt képviselő férfi ellen a legaljasabb hajsza folyik, lassan már természetes lesz még azok számára is, akiken a rágalom ostora csattog.