Kövess minket -on és -en!

Fél évvel a németországi Halle város zsinagógája ellen elkövetett fegyveres támadás után a szövetségi ügyészség vádat emelt Stephan Balliet ellen.

Kétrendbeli gyilkosság és 68 esetben gyilkossági kísérlet alapos gyanújával vádolják, közölte kedden a szövetségi főügyész. A bűnlajstrom ennél jóval hosszabb: gondatlanságból elkövetett testi sértés, veszélyes testi sértés, erőszakkal elkövetett zsarolás, különösen súlyos zsarolás, valamint népcsoport elleni uszítás szerepel a vádak között. A vádirat szerint Balliet gyilkosságot tervezett a zsidó közösség tagjai ellen "antiszemita, rasszista és idegengyűlölő megfontolásból".

Mint ismeretes, tavaly október 9-én a vádlott több saját készítésű lőfegyverrel, robbanószerrel, kamerával felszerelt rohamsisakkal és golyóálló mellénnyel vonult a város zsinagógájához, ahol 52 zsidó gyülekezett Jom Kippur alkalmából. Balliet egyenesben közvetítette az interneten cselekményt. A vádirat szerint minél több zsidót akart megölni. Terve azonban nem sikerült, mivel a zsinagóga bezárt ajtaját nem sikerült kinyitnia, illetve szétlőnie. Ezután egy gránátot hajított a templom udvarába annak reményében, hogy a robbanás végez az emberekkel, vagy menekülve szembe jönnek vele és így tüzet nyithat rájuk. De nem járt sikerrel. Dühében egy arra járó, közel-keleti külsejű 40 éves nőt lőtt többszörösen hátba, aki a belehalt sérüléseibe. A jelenetet a zsidók biztonsági kamerán keresztül figyelték bentről, de nem mozdultak. Később egy 20 éves törökös kinézetű férfit is megölt egy közeli döner-bisztróban. Autójával ezután egy szomszédos faluba ment, ahol súlyosan megsebesített egy fiatal párt. Ők túlélték a támadást. A rendőrség még aznap őrizetbe vette a 28 éves fiatalembert.

Egy korábbi sajtójelentés szerint Balliet vallomása során őszinte sajnálatát fejezte ki, hogy túl kevés embert tudott meggyilkolni, ráadásul nem azokat, akiket szándékozott. Balliet büszkén ismertette a nyomozati eljárás során, hogy fegyvereit maga állította elő.

Az ügyet a Tartományi Legfelsőbb Bíróság Államvédelmi Tanácsa fogja tárgyalni a szász-anhalti Naumburg városában. Indulásának idejét az év közepére teszik. Jogi szakemberek szerint életfogytiglani börtönbüntetés a legvalószínűbb ítélet.

Kövess minket -on és -en!

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

🌍 Ősi motívumok modern köntösben – bemutatjuk a Sunwheel Shopot A Harcunk.info most egy különleges nemzetközi webáruházra hívja fel olvasói figyelmét: a Sunwheel Shop egy olyan online bolt, ahol a történelmi és kulturális szimbólumok modern ruhadarabokon és használati tárgyakon jelennek meg – világszinten elérhető formában, angol nyelven.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.