Őszinte sajnálatát fejezte ki, hogy nem tudott zsidókat gyilkolni

Kövess minket -on és -en!

Fél évvel a németországi Halle város zsinagógája ellen elkövetett fegyveres támadás után a szövetségi ügyészség vádat emelt Stephan Balliet ellen.

Kétrendbeli gyilkosság és 68 esetben gyilkossági kísérlet alapos gyanújával vádolják, közölte kedden a szövetségi főügyész. A bűnlajstrom ennél jóval hosszabb: gondatlanságból elkövetett testi sértés, veszélyes testi sértés, erőszakkal elkövetett zsarolás, különösen súlyos zsarolás, valamint népcsoport elleni uszítás szerepel a vádak között. A vádirat szerint Balliet gyilkosságot tervezett a zsidó közösség tagjai ellen "antiszemita, rasszista és idegengyűlölő megfontolásból".

Mint ismeretes, tavaly október 9-én a vádlott több saját készítésű lőfegyverrel, robbanószerrel, kamerával felszerelt rohamsisakkal és golyóálló mellénnyel vonult a város zsinagógájához, ahol 52 zsidó gyülekezett Jom Kippur alkalmából. Balliet egyenesben közvetítette az interneten cselekményt. A vádirat szerint minél több zsidót akart megölni. Terve azonban nem sikerült, mivel a zsinagóga bezárt ajtaját nem sikerült kinyitnia, illetve szétlőnie. Ezután egy gránátot hajított a templom udvarába annak reményében, hogy a robbanás végez az emberekkel, vagy menekülve szembe jönnek vele és így tüzet nyithat rájuk. De nem járt sikerrel. Dühében egy arra járó, közel-keleti külsejű 40 éves nőt lőtt többszörösen hátba, aki a belehalt sérüléseibe. A jelenetet a zsidók biztonsági kamerán keresztül figyelték bentről, de nem mozdultak. Később egy 20 éves törökös kinézetű férfit is megölt egy közeli döner-bisztróban. Autójával ezután egy szomszédos faluba ment, ahol súlyosan megsebesített egy fiatal párt. Ők túlélték a támadást. A rendőrség még aznap őrizetbe vette a 28 éves fiatalembert.

Archívum

Egy korábbi sajtójelentés szerint Balliet vallomása során őszinte sajnálatát fejezte ki, hogy túl kevés embert tudott meggyilkolni, ráadásul nem azokat, akiket szándékozott. Balliet büszkén ismertette a nyomozati eljárás során, hogy fegyvereit maga állította elő.

Az ügyet a Tartományi Legfelsőbb Bíróság Államvédelmi Tanácsa fogja tárgyalni a szász-anhalti Naumburg városában. Indulásának idejét az év közepére teszik. Jogi szakemberek szerint életfogytiglani börtönbüntetés a legvalószínűbb ítélet.

Kövess minket -on és -en!

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

„Németország küszöbön álló győzelme megteremti számunkra a lehetőséget - amely nézetem szerint kötelesség is - az európai zsidókérdés megoldására. A kívánatos megoldás: kitelepíteni a zsidókat Európából” – kezdte Franz Rademacher, a német külügy zsidóügyi osztályának vezetője helyettes államtitkárának, Martin Luthernek 1940. június 3-án elküldött memorandumát.

A román árulást követően az első világháború új keleti hadszíntere is lehetőséget adott a magyar vitézek remeklésére.

Nemcsak férfiak vettek részt a viking kalandozásokban, egy genetikai kutatás ugyanis arra az eredményre jutott, hogy idővel az északi harcosok házastársaikat is magukkal vitték választott hazájukba.

Nem könnyű téma, de rendkívül hálás azok számára, akik lelkükben az új és győzelmes Európa képét hordozzák és rendkívül tanulságos azok számára, akik még haboznak, tapogatóznak és keresik a bizonyosságokat.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

Az Egy nő Berlinben (A Woman In Berlin) című film a német újságíró, Marta Hillers naplójából készült, és bemutatja mindazokat a borzalmakat, amelyeket a Vörös Hadsereg katonái követtek el a Harmadik Birodalom fővárosában 1945 áprilisában és májusában.

Nyugaton a keresztény-konzervatívok elvesztették a kulturális háborúkat, ezt – mások mellett – nemrég Mark Tushnet, a Harvard Egyetem alkotmányjogásza is megállapítja, így a kérdés számára most már csak az, hogy a győztes balliberálisok hogyan bánjanak a vesztesekkel.

Miután 1939. szeptember 3-án hadat üzent a III. Birodalomnak, 1945. július elsején a Szovjetuniót is meg akarta támadni Winston Churchill, minden idők legfőbb háborús uszítója.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Az általános káoszt és az államhatalmi vákuumot kihasználva a négerek az Irma hurrikán pusztítása után is a fehérekre támadtak.

Történelmi példák egész sora bizonyítja, hogy a haladó erők mindig is számíthattak filantróp bankár elvtársaikra, ha különböző nemes ügyek önzetlen és nagyvonalú anyagi támogatásáról volt szó.

A multikulturalizmus belső feszültséghez és végül véres konfliktushoz vezet a nemzetállamokban, amint azt a hadviselés hat­ezer éves történelme bizonyítja.