Kövess minket -on és -en!

Fél évvel a németországi Halle város zsinagógája ellen elkövetett fegyveres támadás után a szövetségi ügyészség vádat emelt Stephan Balliet ellen.

Kétrendbeli gyilkosság és 68 esetben gyilkossági kísérlet alapos gyanújával vádolják, közölte kedden a szövetségi főügyész. A bűnlajstrom ennél jóval hosszabb: gondatlanságból elkövetett testi sértés, veszélyes testi sértés, erőszakkal elkövetett zsarolás, különösen súlyos zsarolás, valamint népcsoport elleni uszítás szerepel a vádak között. A vádirat szerint Balliet gyilkosságot tervezett a zsidó közösség tagjai ellen "antiszemita, rasszista és idegengyűlölő megfontolásból".

Mint ismeretes, tavaly október 9-én a vádlott több saját készítésű lőfegyverrel, robbanószerrel, kamerával felszerelt rohamsisakkal és golyóálló mellénnyel vonult a város zsinagógájához, ahol 52 zsidó gyülekezett Jom Kippur alkalmából. Balliet egyenesben közvetítette az interneten cselekményt. A vádirat szerint minél több zsidót akart megölni. Terve azonban nem sikerült, mivel a zsinagóga bezárt ajtaját nem sikerült kinyitnia, illetve szétlőnie. Ezután egy gránátot hajított a templom udvarába annak reményében, hogy a robbanás végez az emberekkel, vagy menekülve szembe jönnek vele és így tüzet nyithat rájuk. De nem járt sikerrel. Dühében egy arra járó, közel-keleti külsejű 40 éves nőt lőtt többszörösen hátba, aki a belehalt sérüléseibe. A jelenetet a zsidók biztonsági kamerán keresztül figyelték bentről, de nem mozdultak. Később egy 20 éves törökös kinézetű férfit is megölt egy közeli döner-bisztróban. Autójával ezután egy szomszédos faluba ment, ahol súlyosan megsebesített egy fiatal párt. Ők túlélték a támadást. A rendőrség még aznap őrizetbe vette a 28 éves fiatalembert.

Egy korábbi sajtójelentés szerint Balliet vallomása során őszinte sajnálatát fejezte ki, hogy túl kevés embert tudott meggyilkolni, ráadásul nem azokat, akiket szándékozott. Balliet büszkén ismertette a nyomozati eljárás során, hogy fegyvereit maga állította elő.

Az ügyet a Tartományi Legfelsőbb Bíróság Államvédelmi Tanácsa fogja tárgyalni a szász-anhalti Naumburg városában. Indulásának idejét az év közepére teszik. Jogi szakemberek szerint életfogytiglani börtönbüntetés a legvalószínűbb ítélet.

Kövess minket -on és -en!

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Háromezer-ötszáz éhes elzászi ül körbe felvágottakkal megrakott tálakat, és időről időre kórusban felkurjantanak. Nem, ez nem a rendőrkutyák éves találkozója, hanem a legújabb vacsorajelenség ami végigsöpör a francia vidéken.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

Szerte az országban az ukránok ugyanazt tapasztalják: egyre kevesebb a helyi férfi, és egyre több az indiai és pakisztáni, ráadásul a Zelenszkij-rezsim afrikai migránsok tömegeit szándékozik befogadni.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.