Kövess minket -on és -en!

Fél évvel a németországi Halle város zsinagógája ellen elkövetett fegyveres támadás után a szövetségi ügyészség vádat emelt Stephan Balliet ellen.

Kétrendbeli gyilkosság és 68 esetben gyilkossági kísérlet alapos gyanújával vádolják, közölte kedden a szövetségi főügyész. A bűnlajstrom ennél jóval hosszabb: gondatlanságból elkövetett testi sértés, veszélyes testi sértés, erőszakkal elkövetett zsarolás, különösen súlyos zsarolás, valamint népcsoport elleni uszítás szerepel a vádak között. A vádirat szerint Balliet gyilkosságot tervezett a zsidó közösség tagjai ellen "antiszemita, rasszista és idegengyűlölő megfontolásból".

Mint ismeretes, tavaly október 9-én a vádlott több saját készítésű lőfegyverrel, robbanószerrel, kamerával felszerelt rohamsisakkal és golyóálló mellénnyel vonult a város zsinagógájához, ahol 52 zsidó gyülekezett Jom Kippur alkalmából. Balliet egyenesben közvetítette az interneten cselekményt. A vádirat szerint minél több zsidót akart megölni. Terve azonban nem sikerült, mivel a zsinagóga bezárt ajtaját nem sikerült kinyitnia, illetve szétlőnie. Ezután egy gránátot hajított a templom udvarába annak reményében, hogy a robbanás végez az emberekkel, vagy menekülve szembe jönnek vele és így tüzet nyithat rájuk. De nem járt sikerrel. Dühében egy arra járó, közel-keleti külsejű 40 éves nőt lőtt többszörösen hátba, aki a belehalt sérüléseibe. A jelenetet a zsidók biztonsági kamerán keresztül figyelték bentről, de nem mozdultak. Később egy 20 éves törökös kinézetű férfit is megölt egy közeli döner-bisztróban. Autójával ezután egy szomszédos faluba ment, ahol súlyosan megsebesített egy fiatal párt. Ők túlélték a támadást. A rendőrség még aznap őrizetbe vette a 28 éves fiatalembert.

Egy korábbi sajtójelentés szerint Balliet vallomása során őszinte sajnálatát fejezte ki, hogy túl kevés embert tudott meggyilkolni, ráadásul nem azokat, akiket szándékozott. Balliet büszkén ismertette a nyomozati eljárás során, hogy fegyvereit maga állította elő.

Az ügyet a Tartományi Legfelsőbb Bíróság Államvédelmi Tanácsa fogja tárgyalni a szász-anhalti Naumburg városában. Indulásának idejét az év közepére teszik. Jogi szakemberek szerint életfogytiglani börtönbüntetés a legvalószínűbb ítélet.

Kövess minket -on és -en!

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

1940 decemberében, három hónappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.