Németországban „neonáci terroristák” ellen emeltek vádat

MTI

Kövess minket -on és -en!

Vádat emeltek pénteken Németországban egy csoport feltételezett "szélsőjobboldali terrorista" ellen, akik a szövetségi legfőbb ügyészség szerint merényleteket terveztek mecsetek ellen.

A vádirat szerint a "terrorista szervezetet alkotó csoport minél nagyobb pusztítással, a lehető legtöbb halálos áldozattal és sebesülttel járó támadásokat akart végrehajtani mecsetek ellen, hogy feltüzelje a szélsőséges iszlamistákat, és így országszerte polgárháborús állapotokat idézzen elő. A végső cél Németország állami és társadalmi rendjének, demokratikus berendezkedésének megdöntése volt".

A vádlottak valamennyien német állampolgárok, kivétel nélkül férfiak. Tizenegyen közvetlenül a magát Gruppe S-nek nevező szervezet tagjai voltak, a tizenkettedik embert a csoport külső támogatásával vádolják.

Hírek

A szövetségi legfőbb ügyészség irányításával februárban csaptak le rájuk. Terrorelhárító egységek mozgósításával egyszerre öt tartományban tartottak razziát. A nyomozók akkor még úgy látták, hogy a csoport "terrorcselekményre vállalkozó", tettrekész magjához öten tartoznak, és a többiek pénzzel és fegyverekkel segítették volna őket, vagy későbbi akciókban vettek volna részt. Időközben kiderült, hogy a Gruppe S jóval szervezettebb és kiterjedtebb.

A Gruppe S vezetője, Tobias Rathjen - a hátsó sorban balról a második - egy másik hazafias csoport találkozóján

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) legutóbbi, júliusban kiadott éves jelentése szerint a biztonsági szerveknél megfigyelt patrióták száma Németország idegen inváziójának köszönhetően a második világháború óta a legmagasabbra emelkedett, meghaladta a 32 ezret. Közülük mintegy 13 ezer embert sorolnak a politikai meggyőződésüket akár erőszakkal is érvényre juttatni hajlandó szélsőjobboldali hazafiak közé.

Kövess minket -on és -en!

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

„Bizonyára tudják" - nyilatkozta 1995-ben Gustav Hendrikssen, az uppsalai egyetem nyugalmazott professzora -, „hogy közvetlenül az 1938-as müncheni konferencia után Gertrude Stein [amerikai zsidó írónő], aki csodálatos vendéglátó és megszállott író volt, felhívást intézett egy sor értelmiségihez, akik közösen aláírt beadványban szólították fel a Nobel békedíj-bizottságot, hogy ítélje oda Hitlernek a Nobel-békedíjat.

Hívjuk Vén Európának azt, amelyik a 70-es évekig létezett, az afrikai és közel-keleti bevándorlóáradat előtt, amikor az európai kapitalizmus munkaerő-szükségletének kielégítésére importált harmadik világbeli bevándorlók számaránya még jóval tíz százalék alatt volt.

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira.

Noha gyászoljuk az eltávozását még 25 év után is, de tudjuk, hogy ő nem halt meg idő előtt, mint ahogy a „senki ember” meghal.

Joszif Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin híresen rossz kapcsolatot ápolt elsőszülött gyerekével, Jakovval.

A Nemzeti Múzeum az a hely, ahová élete során minden magyar legalább egyszer eljut – ha másként nem is, akkor legalább egy iskolai kirándulás részeként.

Nem szóltak a fanfárok és diszsortűz sem dördült. A moszkvai Vörös tér sötét és kihalt volt, amikor több mint nyolc évvel halála után végre örök nyugalomra helyezték Sztálint.

„Amerika gengszterei egyszerre repülőtisztek lettek... A cél gyilkolni, rombolni, pusztítani, aztán haza Amerikába, ahol már vár a viszki, a görl, és a vérdíj”, írta a Magyar Szó a főváros bombázási szezonjának kezdő hónapjában. 

1933. január 30-án Adolf Hitler letette a kancellári esküt, miután Hindenburg államfő a kormány megalakításával bízta meg a nemzetiszocialista pártvezért. 

Amerika mindenben az élre tör. Az amerikai nemzeti psziché egyik alaptényezője, az elnyomhatatlan versenyszellem arra sarkallja, hogy minden téren igyekezzen lepipálni a „világ maradékát” (ahogy az amerikaiak saját képzelt kiválóságuk megingathatatlan tudatában a Föld többi részét szokták nevezni leereszkedően).

„Alerta, alerta antifascista!”, vagyis „Riadó, Riadó antifasiszta!” – üvöltik külföldön és néhány tucatnyian idehaza is évek óta az antifa mozgalom tagjai. Évek óta, de mióta is? Egy biztos, nem idén és nem 2020-ban kell a hazai antifasizmus gyökereit keresgélnünk.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.