Kövess minket -on és -en!

Kötelezően letöltendő börtönbüntetést kapott a zsidó-liberális sajtóban „náci mami” néven gúnyolt holokauszttagadó eretnek Ursula Haverbeck, a 94 éves német nemzetiszocialistát ezúttal egy év szabadságvesztésre ítélték.

Az idős asszonynak októberben kellett volna börtönbe vonulnia, azonban hajlott kora és egészségi állapota miatt felmentést kért a büntetés letöltése alól. A szerdai ítélet egy börtönorvos véleményére támaszkodva született meg, amely kimondta, hogy Haverbeck „alkalmas” a büntetés letöltésére. Az egy év szabadságvesztést azonnali hatállyal, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül szabták ki.

Az idős nőt az elmúlt években több alkalommal is bíróság elé állították, amiért nem hisz a holokauszt megtörténtében és ezt elmondta. A szerdai tárgyaláson két eljárásban is ítélkeztek, amelyet 2017-ben, illetve 2020-ban indítottak Haverbeck ellen.
Először 2004-ben, „uszítás” miatt kapott pénzbüntetést, ezt követően pedig alkalomról alkalomra fellebbezett az ügyében meghozott ítéletek ellen. A tárgyalások ezért rendre elhúzódtak, Haverbeck pedig elkerülte a börtönt, mígnem 2018-ban a hatóságok otthonából vitték el, hogy megkezdje felhalmozódott, kétéves börtönbüntetését. Az akkor 89 éves hölgyet egy hétig keresték, miután 2018 tavaszán, kiszabott büntetése kezdetekor nyoma veszett.

Haverbeck néhai SS- és SA-tag férjével együtt alapította a Collegium Humanum nevű hazafias, antiszemitának minősített szervezetet, melyet 2008-ban betiltottak.

Az Oskar Gröning volt SS-tiszt ellen 2015-ben indított perben tanúskodva Haverbeck a „világtörténelem legnagyobb és legtartósabb hazugságának” nevezte a holokausztot. Kijelentése miatt ellene is vádat emeltek, a „holokauszt nyilvános tagadása” ugyanis bűncselekménynek minősül Németországban, csakúgy, mint Magyarországon és egy sor másik „demokratikus” országban. 2019-ben Haverbecket 2700 euró (mai árfolyamon 1,1 millió forint) bírsággal sújtották, amiért „új pogrommal” fenyegette meg a németországi Központi Zsidó Tanács akkori elnökét.

Kövess minket -on és -en!

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.