Kövess minket -on és -en!

Kötelezően letöltendő börtönbüntetést kapott a zsidó-liberális sajtóban „náci mami” néven gúnyolt holokauszttagadó eretnek Ursula Haverbeck, a 94 éves német nemzetiszocialistát ezúttal egy év szabadságvesztésre ítélték.

Az idős asszonynak októberben kellett volna börtönbe vonulnia, azonban hajlott kora és egészségi állapota miatt felmentést kért a büntetés letöltése alól. A szerdai ítélet egy börtönorvos véleményére támaszkodva született meg, amely kimondta, hogy Haverbeck „alkalmas” a büntetés letöltésére. Az egy év szabadságvesztést azonnali hatállyal, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül szabták ki.

Az idős nőt az elmúlt években több alkalommal is bíróság elé állították, amiért nem hisz a holokauszt megtörténtében és ezt elmondta. A szerdai tárgyaláson két eljárásban is ítélkeztek, amelyet 2017-ben, illetve 2020-ban indítottak Haverbeck ellen.
Először 2004-ben, „uszítás” miatt kapott pénzbüntetést, ezt követően pedig alkalomról alkalomra fellebbezett az ügyében meghozott ítéletek ellen. A tárgyalások ezért rendre elhúzódtak, Haverbeck pedig elkerülte a börtönt, mígnem 2018-ban a hatóságok otthonából vitték el, hogy megkezdje felhalmozódott, kétéves börtönbüntetését. Az akkor 89 éves hölgyet egy hétig keresték, miután 2018 tavaszán, kiszabott büntetése kezdetekor nyoma veszett.

Haverbeck néhai SS- és SA-tag férjével együtt alapította a Collegium Humanum nevű hazafias, antiszemitának minősített szervezetet, melyet 2008-ban betiltottak.

Az Oskar Gröning volt SS-tiszt ellen 2015-ben indított perben tanúskodva Haverbeck a „világtörténelem legnagyobb és legtartósabb hazugságának” nevezte a holokausztot. Kijelentése miatt ellene is vádat emeltek, a „holokauszt nyilvános tagadása” ugyanis bűncselekménynek minősül Németországban, csakúgy, mint Magyarországon és egy sor másik „demokratikus” országban. 2019-ben Haverbecket 2700 euró (mai árfolyamon 1,1 millió forint) bírsággal sújtották, amiért „új pogrommal” fenyegette meg a németországi Központi Zsidó Tanács akkori elnökét.

Kövess minket -on és -en!

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.