Kövess minket -on és -en!

Kötelezően letöltendő börtönbüntetést kapott a zsidó-liberális sajtóban „náci mami” néven gúnyolt holokauszttagadó eretnek Ursula Haverbeck, a 94 éves német nemzetiszocialistát ezúttal egy év szabadságvesztésre ítélték.

Az idős asszonynak októberben kellett volna börtönbe vonulnia, azonban hajlott kora és egészségi állapota miatt felmentést kért a büntetés letöltése alól. A szerdai ítélet egy börtönorvos véleményére támaszkodva született meg, amely kimondta, hogy Haverbeck „alkalmas” a büntetés letöltésére. Az egy év szabadságvesztést azonnali hatállyal, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül szabták ki.

Az idős nőt az elmúlt években több alkalommal is bíróság elé állították, amiért nem hisz a holokauszt megtörténtében és ezt elmondta. A szerdai tárgyaláson két eljárásban is ítélkeztek, amelyet 2017-ben, illetve 2020-ban indítottak Haverbeck ellen.
Először 2004-ben, „uszítás” miatt kapott pénzbüntetést, ezt követően pedig alkalomról alkalomra fellebbezett az ügyében meghozott ítéletek ellen. A tárgyalások ezért rendre elhúzódtak, Haverbeck pedig elkerülte a börtönt, mígnem 2018-ban a hatóságok otthonából vitték el, hogy megkezdje felhalmozódott, kétéves börtönbüntetését. Az akkor 89 éves hölgyet egy hétig keresték, miután 2018 tavaszán, kiszabott büntetése kezdetekor nyoma veszett.

Haverbeck néhai SS- és SA-tag férjével együtt alapította a Collegium Humanum nevű hazafias, antiszemitának minősített szervezetet, melyet 2008-ban betiltottak.

Az Oskar Gröning volt SS-tiszt ellen 2015-ben indított perben tanúskodva Haverbeck a „világtörténelem legnagyobb és legtartósabb hazugságának” nevezte a holokausztot. Kijelentése miatt ellene is vádat emeltek, a „holokauszt nyilvános tagadása” ugyanis bűncselekménynek minősül Németországban, csakúgy, mint Magyarországon és egy sor másik „demokratikus” országban. 2019-ben Haverbecket 2700 euró (mai árfolyamon 1,1 millió forint) bírsággal sújtották, amiért „új pogrommal” fenyegette meg a németországi Központi Zsidó Tanács akkori elnökét.

Kövess minket -on és -en!

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.