Kövess minket -on és -en!

Túszul ejtett két őrt börtönében az a német hazafias terrorista, aki 2019-ben támadást intézett a hallei zsinagóga ellen.

Egy órával később elfogták, bár az akció közben megsebesült – közölte a némte igazságügyi minisztérium.

Az életfogytiglani börtönbüntetését töltő Stephan Balliet hétfőn nagyjából egy órán át tartotta fogva a két börtönőrt a Berlintől 100 kilométerre, Szász-Anhalt tartománybanw lévő burgi szigorított fegyházban. A börtönőröknek végül nem esett bántódásuk.

A rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre. Egyelőre tisztázatlan, hogyan tudott Balliet túszokat ejteni a hatszáz elítélt befogadására alkalmas fegyintézetben, a rendőrségi nyomozás még nem fejeződött be.

A 30 éves Stephan Balliet 2019. október 9-i támadása nyomán került börtönbe. Három évvel ezelőtt lőfegyverrel a kezében megpróbált bejutni a hallei zsinagógába, amelyben 70-80 zsidó tartózkodott, a legfőbb judaista vallási ünnep, a jóm-kipúr alkalmából. A hatóságok megállapítása szerint „szélsőjobboldali, antiszemita előítéletek” vezérelték, korábbi hasonló akciókat akart utánozni, és arra akart biztatni másokat, hogy kövessék a példáját, ezért a támadás előtt az interneten is közölte szándékát, és közzétett egy kiáltványt.

A zsinagóga kapuján azonban nem tudott áthatolni, ezért az utcán agyonlőtt egy invazív küllemű nőt, majd autójával egy közeli kebabos büféhez hajtott, amelyben lelőtt egy törököt, majd távozott. Menekülés közben tűzpárbajba került a rendőrökkel, és megsebesült. Egy közeli településen ismét lövöldözni kezdett, és két embert megsebesített. Végül Hallétól nagyjából 30 kilométerre fogták el, miután véletlenül nekihajtott egy teherautónak.

A bíróságon beismerte bűnösségét, és tavalyelőtt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Balliet már tárgyalása alatt, 2020-ban is megpróbált megszökni a hallei börtönből. Egy udvari séta alkalmával átmászott a több mint háromméteres kerítésen, és percekig a börtön területén kívül tartózkodott, ahol kereste a további szökési útvonalat, de eközben elfogták.

Kövess minket -on és -en!

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.