Kövess minket -on és -en!

Túszul ejtett két őrt börtönében az a német hazafias terrorista, aki 2019-ben támadást intézett a hallei zsinagóga ellen.

Egy órával később elfogták, bár az akció közben megsebesült – közölte a némte igazságügyi minisztérium.

Az életfogytiglani börtönbüntetését töltő Stephan Balliet hétfőn nagyjából egy órán át tartotta fogva a két börtönőrt a Berlintől 100 kilométerre, Szász-Anhalt tartománybanw lévő burgi szigorított fegyházban. A börtönőröknek végül nem esett bántódásuk.

A rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre. Egyelőre tisztázatlan, hogyan tudott Balliet túszokat ejteni a hatszáz elítélt befogadására alkalmas fegyintézetben, a rendőrségi nyomozás még nem fejeződött be.

A 30 éves Stephan Balliet 2019. október 9-i támadása nyomán került börtönbe. Három évvel ezelőtt lőfegyverrel a kezében megpróbált bejutni a hallei zsinagógába, amelyben 70-80 zsidó tartózkodott, a legfőbb judaista vallási ünnep, a jóm-kipúr alkalmából. A hatóságok megállapítása szerint „szélsőjobboldali, antiszemita előítéletek” vezérelték, korábbi hasonló akciókat akart utánozni, és arra akart biztatni másokat, hogy kövessék a példáját, ezért a támadás előtt az interneten is közölte szándékát, és közzétett egy kiáltványt.

A zsinagóga kapuján azonban nem tudott áthatolni, ezért az utcán agyonlőtt egy invazív küllemű nőt, majd autójával egy közeli kebabos büféhez hajtott, amelyben lelőtt egy törököt, majd távozott. Menekülés közben tűzpárbajba került a rendőrökkel, és megsebesült. Egy közeli településen ismét lövöldözni kezdett, és két embert megsebesített. Végül Hallétól nagyjából 30 kilométerre fogták el, miután véletlenül nekihajtott egy teherautónak.

A bíróságon beismerte bűnösségét, és tavalyelőtt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Balliet már tárgyalása alatt, 2020-ban is megpróbált megszökni a hallei börtönből. Egy udvari séta alkalmával átmászott a több mint háromméteres kerítésen, és percekig a börtön területén kívül tartózkodott, ahol kereste a további szökési útvonalat, de eközben elfogták.

Kövess minket -on és -en!

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak a Felvidék magyar többségű részét. E döntés előzményei az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményre mennek vissza.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.