Kövess minket -on és -en!

Újabb elfogatóparancsot adtak ki a Becsület napja és a Kitörés túra vélt résztvevői elleni budapesti utcai antifa támadások ügyében, ezúttal egy német állampolgárságú nő ellen.

Egy német férfi és egy német nő körözését már a múlt héten elrendelték; főügyészségi közlés szerint az elkövetők „szélsőjobboldali” nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen sértetteket.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Police.hu oldalon pénteken azt közölte: az eljárásnak jelenleg négy gyanúsítottja van.

Korábbi tájékoztatásuk szerint már az első bűncselekményt követő 48 órán belül elfogtak és őrizetbe vettek három külföldi (két német és egy olasz), valamint egy magyar gyanúsítottat.

Most azt írták, a gyanúsítottak közül a nyomozás során beszerzett újabb bizonyítékok elemzése alapján a BRFK kezdeményezte a magyar gyanúsított letartóztatásának megszüntetését. A nőt szabadon bocsátották, de a büntetőeljárásnak továbbra is gyanúsítottja.

Egy német állampolgárságú 20 éves férfi és egy 22 éves nő ellen a budapesti nyomozók a múlt héten közösség tagja elleni erőszak miatt adtak ki körözést és kezdeményezték európai elfogatóparancs kibocsátását. Az érvényben levő körözések mellett a BRFK csütörtökön újabb elfogatóparancsot adott ki: ezúttal egy 2002-es születésű német nő ellen.

Hangsúlyozták, hogy a bűncselekménysorozat felgöngyölítésére létrehozott nyomozócsoport a külföldi hatóságokkal szorosan együttműködve folytatja a további elkövetők azonosítását és felkutatását.

A Fővárosi Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint a BRFK a Budapest különböző pontjain a „Kitörés napja elnevezésű rendezvény vélt résztvevői ellen a február 11-ét megelőző napokban elkövetett támadások miatt közösség tagja elleni, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett erőszak, súlyos testi sértés és más bűncselekmények miatt nyomoz. Az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen sértetteket”.

A rendőrség korábbi sajtótájékoztatóján azt közölte, a teleszkópos botokkal, úgynevezett viperákkal, valamint boxerekkel és más eszközökkel végrehajtott támadásokat hét-nyolc ember követte el, de a társaságnak vélhetőleg tíz-tizenöt tagja lehet.

A támadók előbb lengyel turistákat vertek össze – a sértettek közül ketten súlyos, töréses sérüléseket szenvedtek -, majd egy nappal később egy férfit bántalmaztak hasonló módon Gazdagréten, ő könnyebben sérült meg. Ezután a belvárosi Bank utcában egy koncertről hazainduló párt vertek össze, a férfi súlyosan megsérült, az I. kerületi Mikó utcában pedig egy német párt bántalmaztak súlyosan.

Kövess minket -on és -en!

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.