Kövess minket -on és -en!

Újabb elfogatóparancsot adtak ki a Becsület napja és a Kitörés túra vélt résztvevői elleni budapesti utcai antifa támadások ügyében, ezúttal egy német állampolgárságú nő ellen.

Egy német férfi és egy német nő körözését már a múlt héten elrendelték; főügyészségi közlés szerint az elkövetők „szélsőjobboldali” nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen sértetteket.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Police.hu oldalon pénteken azt közölte: az eljárásnak jelenleg négy gyanúsítottja van.

Korábbi tájékoztatásuk szerint már az első bűncselekményt követő 48 órán belül elfogtak és őrizetbe vettek három külföldi (két német és egy olasz), valamint egy magyar gyanúsítottat.

Most azt írták, a gyanúsítottak közül a nyomozás során beszerzett újabb bizonyítékok elemzése alapján a BRFK kezdeményezte a magyar gyanúsított letartóztatásának megszüntetését. A nőt szabadon bocsátották, de a büntetőeljárásnak továbbra is gyanúsítottja.

Egy német állampolgárságú 20 éves férfi és egy 22 éves nő ellen a budapesti nyomozók a múlt héten közösség tagja elleni erőszak miatt adtak ki körözést és kezdeményezték európai elfogatóparancs kibocsátását. Az érvényben levő körözések mellett a BRFK csütörtökön újabb elfogatóparancsot adott ki: ezúttal egy 2002-es születésű német nő ellen.

Hangsúlyozták, hogy a bűncselekménysorozat felgöngyölítésére létrehozott nyomozócsoport a külföldi hatóságokkal szorosan együttműködve folytatja a további elkövetők azonosítását és felkutatását.

A Fővárosi Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint a BRFK a Budapest különböző pontjain a „Kitörés napja elnevezésű rendezvény vélt résztvevői ellen a február 11-ét megelőző napokban elkövetett támadások miatt közösség tagja elleni, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett erőszak, súlyos testi sértés és más bűncselekmények miatt nyomoz. Az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen sértetteket”.

A rendőrség korábbi sajtótájékoztatóján azt közölte, a teleszkópos botokkal, úgynevezett viperákkal, valamint boxerekkel és más eszközökkel végrehajtott támadásokat hét-nyolc ember követte el, de a társaságnak vélhetőleg tíz-tizenöt tagja lehet.

A támadók előbb lengyel turistákat vertek össze – a sértettek közül ketten súlyos, töréses sérüléseket szenvedtek -, majd egy nappal később egy férfit bántalmaztak hasonló módon Gazdagréten, ő könnyebben sérült meg. Ezután a belvárosi Bank utcában egy koncertről hazainduló párt vertek össze, a férfi súlyosan megsérült, az I. kerületi Mikó utcában pedig egy német párt bántalmaztak súlyosan.

Kövess minket -on és -en!

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.