Kövess minket -on és -en!

A Brit Légió képviselői 1935-ben látogatást tettek a nemzetiszocialista Németországban, és az út során Hitlerrel, Göringgel és Hess-szel is találkoztak, de meglátogatták a dachaui koncentrációs tábort is.

A találkozóról készült felvételek egyikén jól látszik, amint a hat főből álló légió vezetője, az első világháborús veterán Francis Fetherston-Godley éppen kezet ráz Hitler helyettesével, Rudolf Hess-szel. Egy másik fotón német, kerekesszékekben ülő veteránok nemzetiszocialista karlendítéssel üdvözlik a brit delegációt, majd Fetherston-Godley megkoszorúz egy katonai temetőben felállított világháborús emlékművet.

A látogatásról készült fényképeket tartalmazó korabeli könyv elején olvasható felirat egymás jobb megértésére szólítja fel a feleket, ahogyan az az első világháború végén is történt. Az intelmek felett a nemzetiszocialista horogkeresztes zászló és Nagy-Britannia nemzeti jelképe látható, kissé lefedve egymást, mintha a két ország szövetségre lépett volna egymással.

A könyv részletesen beszámol a Joachim von Ribbentrop nagykövet által szervezett látogatásról: a Brit Légiót hatalmas tömeg köszöntötte a berlini Friedrichstrasse állomáson, majd a német kancellárián Hitler fogadta a delegáció tagjait; később a küldöttség a berlini Neue Wache katonai temetőben megkoszorúzta az első világháborúban elesett katonák tiszteletére állított emlékművet, majd a német veteránok előtt rendeztek felvonulást.

Arról nem maradt fenn fotódokumentáció, hogy a küldöttség az első koncentrációs táborban, Dachauban járt volna, a könyv mindenesetre beszámol az esetről, sőt, néhányan magával Heinrich Himmlerrel, az SS parancsnokával ebédeltek együtt. A légiós feljegyzések emigrációból visszatért zsidók megfigyeléséről, magánzárkákban levő bűnözőkről és erkölcsileg feslett személyekről tesznek említést.

A Brit Légió a német veteránok hívására érkezett az országba, de állami találkozókat is szerveztek a küldöttség tagjaival. A vizitnek sajnos akadtak ellenzői is, a Skót Légió és a Brit Légió zsidó szárnya 1938-ban a német veteránoknak a szigetországba való meghívása ellen szavazott. Anthony Eden, aki akkoriban tárca nélküli miniszter volt, szintén a nemzetiszocialista propaganda "veszélyére" hívta fel a figyelmet.

A második világháború előtt azonban komoly érvek hangzottak el Nagy-Britanniában arra vonatkozólag, hogy Londonnak békejobbot kellene nyújtania Berlinnek a háború eszkalálódásának elkerülése érdekében. Ma már tudjuk, hogy mindez nem így történt.

Kövess minket -on és -en!

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

Egyes források szerint a Waffen-SS állományának 83 százaléka sem az NSDAP-nak, sem pedig az általános SS-nek nem volt tagja.

Egy párizsi zsidó férfit megtámadott két fiatal, akik megpróbálták megerőszakolni, miután felfedeztek a telefonján egy izraeli zászlót.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

A szövetségi ügyészek 18 éves börtönbüntetést kérnek a 36 éves Sarah Beth Clendaniel számára, aki bűnösnek vallotta magát abban, hogy megpróbálta felrobbantani az elektromos állomásokat Baltimore környékén, hogy destabilizálja a kormányt egy fehér fajvédő akció keretében.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Azoknak, akiket aggaszt egy világháború esélye, van egy jó hírem. Nem lesz világháború. Legalábbis mostanában nem. Egyszerűen azért nem, mert az Egyesült Államoknak hiányzik hozzá az ereje.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

Fogságba esésem első percei veréssel teltek. Miközben a sorfalat álló angol katonák előtt elvonultunk, a géppisztoly agyával ütöttek, majd rugdaltak bennünket, gyorsabb haladásra késztetve a mintegy 300 embert.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.