Szovjet bábáskodással született meg az „első német munkás-paraszt állam”

Kövess minket -on és -en!

1949. október 7-én jött létre a Német Demokratikus Köztársaság a második világháborút követően szovjet megszállás alá került Németország keleti felén. A két német állam csak 1990. október 3-án egyesült ismét.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió a második világháború utolsó hónapjaiban, a jaltai konferencián egyeztek meg abban, hogy Németországot a franciák bevonásával megszállási övezetekre osztják majd fel, Berlin fölött együtt gyakorolják az ellenőrzést.

A legfőbb hatalmat a három hatalom veszi át az ország leszerelése, megszállása és a nemzetiszocializmus maradványainak megsemmisítése érdekében. Az egész Németországra vonatkozó kérdésekben döntő Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. június 5-én jött létre.

Hírek

A szovjet zónában 1945-ben "demokratikus antifasiszta koalíció" alakult, majd a szovjet megszálló hatóságok 1946-ban kierőszakolták a munkáspártok: a szociáldemokraták (SPD) és a kommunisták (KPD) egyesülését.

A Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) 1946 októberében minden tartományban többséghez jutott a választásokon, kivételt csak az ekkor még nem megosztott Berlin jelentett, ahol az SPD külön indult és a voksok majdnem felét kapta.

Az egykori háborús szövetségesek viszonya 1946-tól megromlott. A szovjet és a nyugati zónák határát lezárták, 1948 márciusában a szovjet és a nyugati fél közti ellentétek miatt beszüntette tevékenységét a Szövetséges Ellenőrző Tanács.

1948. június 20-án a francia, angol és amerikai megszállási övezetekből létrejött Trizóniában valutareformot hajtottak végre. A német márka bevezetését a Szovjetunió a potsdami egyezmény megsértésének értelmezte, és blokád alá vette Nyugat-Berlint.

A blokád csak 1949. május 12-én ért véget, s néhány nappal később, 1949. május 23-án kihirdették a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényét.

Erre a fejleményre már felkészültek Kelet-Németországban. 1947-ben megalakult a Népi Kongresszus, amely 1948 márciusában 100 tagú Néptanácsot választott. Nagyjából az NSZK létrejöttével egy időben megválasztották a Népi Kongresszus tagjait, ekkor azonban már csak az NSZEP dominálta egységes listákra lehetett szavazni.

A Népi Kongresszus május 29-én elfogadta a "demokratikus német állam" alkotmányának tervezetét. Időközben Sztálin utasítására az NSZEP "új típusú párttá" alakult, a marxizmus-leninizmus és az osztályharc elmélete mellett kötelezte el magát, és a demokratikus centralizmus alapján szerveződött újjá.

A párt, élén az asztalosból lett keményvonalas funkcionárius Walter Ulbrichttal, ellenőrzése alá vonta a társadalmi és tömegszervezeteket is.

Hírek

1949. október 7-én a Néptanács berlini ülésszakán kikiáltotta a Német Demokratikus Köztársaságot, és annak ideiglenes parlamentjévé, Népi Kamarává nyilvánította önmagát. A kormányalakítással Otto Grotewohlt, az NSZEP képviselőjét bízták meg, az NDK első elnöke Wilhelm Pieck lett.

Az "első német munkás-paraszt állam" létrejöttével véglegessé vált Németország megosztottsága, a két német állam csak a kelet-európai szocialista rendszerek bedőlése után, 1990. október 3-án egyesült ismét.

Kövess minket -on és -en!

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Christopher Nolan rendezte Dunkirk című film annak ellenére, hogy egy kivételesen jó, átélhető világháborús mozi, van egy rettentesen gyenge pontja, amelyre nem árt fölhívni a figyelmet.

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Az aktuális amerikai társadalmi folyamatok megértéséhez célszerű megismerni a woke-izmus elhatalmasodásához vezető események vázlatos kronológiáját.

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Rákosi már gyerekként is szeretett a középpontban lenni, manipulálta, irányította társait. Fiatalon bekapcsolódott a politikába, csellel szökött meg az orosz hadifogságból, és „Salgótarján tábornokaként” tekintett magára.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

1945. március 16-án hajnalban a szovjetek immár harmadik éjszakai támadásukat indították a 2/2. SS-páncélos-felderítőszázad állásai ellen Sárkeresztúrnál, de ezúttal is visszaverték őket.

Az emberiség egyik óriási bravúrja a nemzetiszocializmussal kapcsolódik össze: ötven éve a holdra szállás magába olvasztotta a III. Birodalom történetének egy részét.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Németországban nagyon sokan gondolják, hogy az 1923-as hiperinfláció jelentősen hozzájárult a nemzetiszocialista párt felemelkedéséhez.