Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Gabriele Marchesi szabadonengedéséről a milánói fellebbviteli bíróság döntött, amely elutasította Magyarország kiadatásra vonatkozó kérését, írja a Magyar Jelen a Milano.corriere.it nyomán.

Az indoklásban szerepelt, hogy az antifa támadásokban való részvétellel vádolt férfire „embertelen bánásmód várna a magyar börtönökben”.

Európai elfogatóparancs volt ellene

Március 28-án, amikor Budapesten elutasították Ilaria Salis háziőrizetre vonatkozó kérését, a milánói bíróság elutasította Gabriele Marchesi kiadatását Magyarországnak.

A 23 éves milánói fiatalembert, akit az elmúlt hónapokban európai elfogatóparancs alapján vettek őrizetbe azzal a vádolnak, hogy részt vett valamivel több mint egy éve Budapesten két „neonáci” elleni támadásban.

A bíróság a döntés indoklásában kiemelte az „embertelen és megalázó bánásmód veszélyét”, amelynek a magyar börtönökben az olaszok szerint ki lenne téve a férfi.

A bíróság szerint csupán néhány napig lábadoztak az áldozatok

A tárgyaláson megismételte a főügyész ellenérveit, és az „arányosság elvének megsértésére” is hivatkozott, mivel a fiatalember (valamint Ilaria Salis) akár 24 év börtönbüntetést is kaphat egy olyan támadásért, amely szerinte „csupán néhány napos sérülést” okozott az áldozatnak.

Marchesi, aki 129 napot töltött házi őrizetben, védőügyvédje, Mauro Straini társaságában jelen volt a tárgyaláson a döntés meghozatalakor. A 23 éves fiatalembert azzal vádolják, hogy részt vett a 2023. februári budapesti „összecsapásokban” európai „neonácikkal” a Becsület Napja előestéjén.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

A gyűjtőtáborba kerülésünk után napokon belül szájról szájra járt a hír, hogy itt kapjuk meg azt az igazoló papírt, amivel biztonságosan hazaindulhatunk. 

Egy angol nemzetiszocialista, akin horogkeresztes zászlókkal, hűtőmágnesekkel és Adolf Hitler portréjával díszített házában ütöttek rajta, gondolatbűnökért került börtönbe Nagy-Britanniában.

Kijut az Európai Parlamentbe az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis. Olasz lapok szerint ezzel az ellene indult eljárásnak is vége a mentelmi jogának köszönhetően.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

Bár a mi hazánkos Novák Előd kérésére előbb tömegsport-rendezvényként felvette az állami szervező a Kitörés emléktúrát az Olimpiai Ötpróba Programba, később azt törölte.

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

A rendőrök elfogták két feltételezett kivitelezőjét a hétfőn történt józsefvárosi rajtaütésnek, ahol öt-hat kapucnis, feketébe öltözött aktivista vette kezelésbe a Fáklya nevű szélsőséges baloldali szervezet vetítését a józsefvárosi „Kesztyűgyár” nevezetű közösségi házban.

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

Ilaria Salist az európai parlamenti választáson jelöltként indítja a Vörös-Zöld Szövetség nevű olasz politikai formáció, amely megerősítette, hogy a Magyarországon fogva tartott nő felkerült a listájukra.

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

Azonnali hatállyal hazaküldtek hét ukrán katonát, akik a Bundeswehrnél vettek részt kiképzésen, mivel Németországban törvény tiltja szinte minden jobboldali vagy hazafias szimbólum használatát.

A budapesti börtönben fogva tartott antifasiszta bandavezér, Ilaria Salis csalódott a magyar külgazdasági és külügyminiszterben, amiért az azt reméli, megkapja méltó büntetését tettéért.

Egy argentin étterem az „Anna Frank” hamburgerük mellé sajtos és szalonnával bevont „Adolf” névre keresztelt sült krumplit kínált, amíg be nem támadták a helyi zsidók.

Életében Lothrop Stoddard (1883–1950) Amerika egyik legbefolyásosabb írója volt. A Harvardon szerzett doktori címet, tizenöt könyvet írt, beleértve sokat vitatott könyvét is, az 1920-as The Rising Tide of Colort.