Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Február 10-én, egy nappal az 1945-ös budai kitörési kísérlet évfordulójára szervezett megmozdulások előtt a XI. kerületben egy csoport tagjai látszólag ok nélkül, hátulról, viperával rátámadtak egy férfire, és a biztonsági kamerák szeme láttára brutálisan összeverték. 

A német Bild bulvárlap is megírta, hogy a magyar férfit szélsőbalos terroristák verték meg, akik közül öten (a 22 éves Clara W., a 26 éves Anna M., a 20 éves Emilie D. és Moritz S. és a 29 éves Tobias E.) Németország különböző tartományaiból, egy személy (a 38 éves Ilaria S.) pedig Olaszországból érkezett Magyarországra.

Tobias E., Anna M., Iliara S. mellett egy 42 éves magyar nőt állítottak elő a rendőrök, és elfogatóparancsot adtak ki a 22 éves Clara Wittkugel és a szintén német állampolgár, 20 éves Moritz Schroeter ellen, akiket közösség tagjai elleni erőszak miatt keresnek. A bíróság kedden elrendelte a szombati viperás támadás három elkövetőjének letartóztatását. A társaság negyedik tagja, a 26 éves német nő bűnügyi felügyelet alá került azzal a feltétellel, hogy hetente egyszer kell jelentkeznie a rendőrségen valamilyen telekommunikációs eszközön keresztül. A Fővárosi Főügyészség fellebbezett a bűnügyi felügyelet elrendelése miatt, a német nő letartóztatása érdekében, arra hivatkozva, hogy a gyanúsított nem rendelkezik Magyarországon bejelentett lakó-, illetve tartózkodási hellyel, kötődéssel, így feltételezhető, hogy ő is csak a Becsület napja és a Kitörés túra résztvevőinek megtámadása miatt érkezett hazánkba, és elérhetetlenné válhat a hatóságok számára az eljárásban.

Clara Wittkugel és a szintén német állampolgár, 20 éves Moritz Schroeter

Nyerges Béla alezredes, a BRFK nyomozó főosztályának osztályvezetője elmondta, hogy adataik szerint az elkövetők négy támadást hajtottak végre a fővárosban jobboldaliaknak vélt személyek ellen a napokban, ezeknek nyolc sértettje van (köztük egy német pár). A sértettek egyike, Dudog László biztonsági őrként dolgozik, de hazafias zenekarokból ismert, aki a Blikknek nyilatkozott, miután a felismerhetetlenségig összeverték. A támadók összesen 10-15-en lehetnek. A Gazdagréten történt bűncselekményről biztonsági kamerás felvétel is készült.


A magyar gyanúsított

Pesti Srácok szerint a letartóztatott magyar nő, Jámbor AndrásTordai BenceGulyás Márton és Pikó András, illetve a Szikra mozgalom munkatársa is volt korábban. Jámbor erről a kapcsolatról az erre reagáló Facebook-bejegyzésében nem ír, annyit kiemelt, hogy elítélik az erőszak minden formáját, legyen az bal- vagy jobboldali.

A Szikra Mozgalom ugyanezt a bejegyzést újraosztotta, szerda este pedig közleményt is kiadott. Tudomásuk szerint D. K. nem állt kapcsolatban külföldi antifasiszta szervezetekkel, idegen nyelven nem is beszél. A nőt egy támadás helyszínén rögzített kép alapján, az egyik tettesen lévő sál és kabát alapján gyanúsítják. „Tudomásunk szerint a nő nem járt a rendőrség által vizsgált három bűncselekmény idejében a helyszín közelében sem, élettársának állítása alapján a háromból két esetben tanú is van rá, hogy még csak Budapesten sem tartózkodott ekkor. De a harmadik cselekmény idején is vidéki otthonában volt egyedül” – írta a leninista terror jelképeit büszkén viselő mozgalom.

A szintén német Welt című napilap információi szerint – amiket a folyamatban levő nyomozás érdekei miatt a német Szövetségi Bűnügyi Rendőrség nem erősített meg – az egyik elfogott elkövetőt egy hasonló támadás miatt már ismerték a német nyomozók. Tobias E.-ről a Welt azt írja, a német állam- és alkotmányvédelem előtt is ismert, hogy a német radikális baloldaliak első sorába tartozik. Észak-Rajna-Vesztfália tartományban született, de berlini lakos.


Tobias E. & Lina E.

A férfinak közvetlen kapcsolata van azzal a szélsőbaloldali csoportosulással, amelyhez több súlyos bűncselekményt kötnek, és amelynek vezetője, Lina E. – és három társa – ellen több mint egy éve bírósági eljárás folyik Drezdában. Az ügyészség szerint a 27 éves nő és társai politikai ellenfeleiket – köztük ismert neonácikat – figyeltek meg, és brutálisan megverték őket. Támadásaik hasonlóan zajlottak, mint ahogy az Budapesten is történt. Körülbelül egy hónapja Erfurtban fejszével, rúddal és paprikaspray-vel estek neki két neonácinak a radikális baloldaliak – írta a Bild.

A német államvédelem szerint a bűncselekmények súlyossága felveti a terrorizmus gyanúját, egyebek mellett baloldali szélsőséges bűnszervezet létrehozásával vádolják őket.

A nyomozók Tobias E.-t is a Lina E. körüli hálózat távolabbi szereplői közé sorolják. A drezdai tárgyaláson a csoport ellen tanúskodó koronatanú is megerősítette a férfi és a csoport közötti kapcsolatot. Kezdetben Tobias E. is az ügy gyanúsítottjai között szerepelt, de ellene egyelőre nem emeltek vádat. Azonban több nyomozás is folyik ellene, több személy ellen elkövetett brutális támadásokkal kapcsolatban.

2019 decemberének egy éjszakáján Tobias E. is ott volt állítólag Lina E.-ék egy akciójánál. A türingiai Eisenachban többen lesből, botokkal és paprikaspray-vel felfegyverkezve rátámadtak a jobboldali szcénában ismert kocsmárosra, Leon R.-re. A támadók két autóval menekültek el, azt, amelyikben Lina E. is ült, még a településen megállították a rendőrök. A másikat, amiben Tobias E. utazott társaival, az A4-es autópályán üldözték, végül a szomszédos tartományban, Wommelnél sikerült megállítani őket, de többen futva menekültek tovább, így Tobias E. is, akit pirkadatkor kaptak el.


Drezda

Lina E.-t Drezdában három társával állították bíróság elé a 2018 és 2020 között Eisenachban, Lipcsében és Wuerzenben elkövetett támadások miatt. A per még 2021 szeptemberében indult, de sokáig nehézkesen haladt az ügy, mert a vádlottak nem tettek vallomást, és kevés volt a kézzelfogható bizonyíték is. Fordulat tavaly nyáron történt, amikor az egyik elkövető elkezdett együttműködni a hatóságokkal, és így az eljárás koronatanújává vált. Az akkor 30 éves Johannes D. egyike volt azoknak, aki megtervezték és végrehajtották az eisenachi támadást, és aki egyik társaként megnevezte Tobias E.-t is. Johannes D. azt mondta, a támadásoknak az volt a célja, hogy „maradandó sérüléseket okozzanak az áldozatoknak, de ne öljék meg őket”.

Johannes D. még a per kezdete előtt Varsóba költözött, új életet akart kezdeni, egy óvodában helyezkedett el. Itt azonban szexuális zaklatással gyanúsították meg, szerinte egykori szélsőbalos társai. A férfi ellen a zaklatással kapcsolatos eljárást tavaly tavasszal megszüntették, a drezdai per óta különleges rendőri védelmet kap, tanúvédelmi programban szerepel.

A drezdai perben beszélt a radikális baloldal belső viszonyairól is. Azt mondta, a nácik elleni támadásokat „projekteknek” nevezték, és Lina E. és vőlegénye, Johannes G. – aki azóta is szökésben van – jelölte ki a célpontokat.

Lina E. az arcát eltakarva a drezdai tárgyaláson 2021. szeptember 8-án

Évek alatt dolgozták ki módszerüket, hogy hogyan tudják hatékonyan kihasználni a meglepetést és a túlerőt.

Egy támadás nem tarthatott 30 másodpercnél tovább – mondta a bíróságon Johannes D. –, az áldozatot a földre kellett vinni, és ott célzottan a bokájára, a sípcsontjára, a térdére és a fejére ütni.

Minden támadásnál volt valaki, aki a verésben nem vett részt, hanem a körülményekre figyelt: néznie kellett, nincs-e szüksége segítségre valamelyikőjüknek, az áldozat nem ránt-e elő kést, ügyelnie kellett az időre, és végül jeleznie kellett a visszavonulást.

Johannes D. többször is úgy beszélt, mintha több támadásuk is lett volna, mint amennyi miatt a bíróság előtt felelnie kell volt társainak.


Szélsőbaloldali terrorizmus Németországban

A második világháború utáni Németországban – történelmi okokból – nagyon érzékenyek a radikalizmusra, úgy a baloldalira, mint a jobboldalira. A második világháború óta a szélsőballal is meggyűlt az állam baja, terrortámadásokkal kellett szembesülniük. Európa egyik leghírhedtebb szélsőbalos terrorszervezete, a Vörös Hadsereg Frakció (Rote Armee Fraktion – RAF) – alapítóik után Baader–Meinhof-csoportnak is hívják őket – is német, ők a társadalmi rend megváltoztatását tűzték ki célként, és erre „nem láttak más lehetőséget”, csakis az erőszakos utat. Az 1960-as évek diáklázadásaiból fejlődtek ki, 1970-ben alakultak meg, gyilkosságaikat 1971-ben egy hamburgi rendőr megölésével kezdték.

Összesen 34 áldozatuk – többségében rendőrök, ügyészek, nagyvállalkozók, bankvezetők – volt, emellett több emberrablást, bankrablást, robbantást is az ő számlájukra írnak, amelyekben számos ember megsérült. A Szovjetunió összeomlásával a bevételeik elapadtak, és szellemi hátországuk is összeomlott, a lakosság körében is egyre nagyobb volt az elutasítottsága az eleinte a nihilista fiatalok körében népszerű szervezetnek. 1998. április 20-án egy nyolcoldalas, írógéppel írt közleményt faxoltak el a Reuters hírügynökséghez, amelyben bejelentették az RAF feloszlását.

A másik komolyabb német vörös terrorcsoport a Forradalmi Sejtek (Revolutionäre Zellen – RZ) volt, ami a RAF-fal szemben egymástól nagyrészt független sejtek halmaza. 186 súlyos bűncselekményt – fegyveres támadásokat, robbantásokat, gyújtogatásokat – kötnek a nevükhöz.

Szélsőbaloldali bűncselekményekkel kapcsolatban az elmúlt évtizedekben leginkább gyújtogatásokról, rendőrökkel való összecsapásokról, házfoglalásokról lehetett hallani. Két jelentősebb tiltakozó akciót tartanak nyilván: az Európai Központi Bank központjának 2015-ös megnyitása ellenit Frankfurtban és a 2017-es hamburgi G20-as csúcstalálkozó alatti tiltakozásokat.


Antifa és autonómok

A szélsőbaloldaliság sokszor az antifa, vagyis az antifasizmus kifejezéssel együtt jelenik meg Németországban. Hogy pontosan mi is az antifasizmus, nehéz meghatározni, de az antifa hétköznapi használatban leginkább az „antifasiszta akciót” (avagy tevékenységet) jelenti, amely törvénytelen, terrorista módon támadja hazafias személyeket, szervezeteket és gyakorlatilag minden rendpárti intézményt, ami az útjukba kerül.

A harcot a szó szoros értelmében értik, az általuk „fasisztának, szélsőjobboldalinak” tartott személyek, csoportok, intézmények elleni fellépést, és ennek érdekében törvényt is sértenek. Vagyis anyagi kárt vagy fizikai sérüléseket okoznak, ami egyes esetekben akár gyilkosságot is jelenthet, gyújtogatnak – olvasható a német alkotmányvédelmi hivatal holnapján.

„Támadásaikkal nemcsak az áldozatukat akarják »megbüntetni«, hanem azt is remélik, hogy ezzel egy szélesebb körű harcot is inspirálnak, hogy a szélsőjobboldaliak féljenek, vonuljanak a háttérbe, ne merjenek megszólalni, és szoruljanak ki a nyilvánosságból. Előre kell látniuk a fájdalmat, a stresszt és az anyagi károkat, és amennyire csak lehetséges, el kell őket szigetelni, akadályozni kell, szét kell zilálni és el kell riasztani” – írták egy szélsőbalos oldalon Az antifasiszta erőszakról című írásban, amiben azt akarták megmagyarázni, miért kellett három, a koronavírus idején meghozott intézkedések elleni tüntetésre igyekvő férfit úgy megverni, hogy az egyikőjük életveszélyes sérüléseket szenvedett, és egy ideig kómában is volt.

Vagyis az antifa inkább egy hozzáállás, cselekvési mód, nem egyetlen csoport. A legerőszakosabb szélsőbaloldaliakat, legismertebb szubkultúrájukat „autonomóknak” nevezik a németek. Eredetük a ‘60-as évek anarchista diákmozgalmaiig ér, gyakran házfoglalók voltak, akik kommunákat, állami befolyástól, szabályoktól független közösségeket hoztak létre. Leegyszerűsítve kis rendszerellenes, erőszakos csoportokat értenek alattuk, amelyek újra és újra átalakulnak, feloszlanak, vegyülnek, ami miatt kevésbé tudják őket fel- és megismerni. Éppen ebből kifolyólag, ha akcióznak, tetőtől talpig feketébe öltöznek, kapucnival, napszemüveggel, kendővel, emiatt kapták meg a Schwarzer Block (Fekete Tömb) nevet is.

Lina E.-t és körét is szokták autonómoknak nevezni a német sajtóban.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szerint Németországban évről évre nő a radikális baloldaliak száma, 2021-ben adataik szerint 35 800 volt (radikális jobboldaliból 33 900), közülük 10 300-an erőszakra is hajlamosak (a radikális jobboldalon ez a szám 13 500). A 10 300-ból 8000 autonomista.

2021-ben a radikális, baloldali indíttatásból elkövetett bűncselekmények és ebből az erőszakos cselekmények száma (6142 és 987) is csökkent, ahogy jobboldaliaké is (20 201, illetve 945), de, ha hosszabb távon nézzük meg az adatokat, alapvetően felfelé ívelő tendenciát mutatnak.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

Miért maradnak le a férfiak – konkrétan a fehér férfiak Nyugaton – manapság jobban, mint valaha? Vagy lemaradnak a nőkhöz képest, vagy egyszerűn teljesen kiesnek a társadalomból, olyannyira, hogy egyesek kezdik a gyengébb nemnek nevezni őket.

A berlini rendőrség és az Állami Bűnügyi Rendőrség vizsgálatot indított az Alternatíva Németország (AFD) ellen, amiért a párt székházának teraszára egy integető hóemberfigurát helyeztek ki.

Halála óta számos összeesküvés-elmélet terjed, miszerint legszűkebb környezete megölte, hogy Berija megfojtotta, vagy újabban: patkányméreggel végeztek vele, miközben pár nappal később pedig a hasonmásával rendezték meg a „hivatalos” halálát.

Az immár száz napja tartó folyamatos szőnyegbombázásokkal az izraeli hadsereg (IDF) elhomályosította az angol–amerikai haderő egyik legfényesebb második világháborús hőstettét, amely abból állt, hogy 3 nap alatt letarolta Drezda épületeinek harmadát, ártalmatlanítva 25 ezer „nácit és potenciális nácit”.

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

Az olasz legfelsőbb bíróság, a semmítőszék foglalt állást az olasz szélsőjobboldali, hazafias csoportok találkozóin, megemlékezésein országszerte használt köszöntési formáról.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

Oroszok és civil román rendőrök vették körül 1945. január 2-án Érdmindszentet. Senki sem távozhatott.

Horogkeresztes zászlókat lengetve és a Führert éltetve vonultak fel fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoportok a floridai Orlandó városában a hétvégén.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

1944 nyara végén már nemcsak az oroszok, hanem az átállt románok is támadtak bennünket, aminek következtében a Zemplén megyei Zalkod községben fogságukba estem.

Tíz napja volt hivatalban Vilhelm Junnila finn gazdasági miniszter. A politikus azt mondta, hogy „a kormány fennmaradása és Finnország jóhírének megvédése érdekében” távozik posztjáról.

Nagy az esélye annak, hogy Brazíliából eltűnjön a népszerű csevegő alkalmazás, ugyanis a közelmúltban Wellington Lopes da Silva bíró arra utasította a Google-t és az Apple-t, hogy távolítsák el az alkalmazást áruházaikból, a mobilszolgáltatóknak pedig blokkolniuk kell a hozzáférést az apphoz.

A szigorúan titkos – és valószínűleg büdös – kísérletre az 1940-es évek végén, Mao moszkvai látogatásának idején került sor.

Hollandiában büntetőjogi következményekkel fog járni a „holokauszttagadás”, a „rasszizmus” és a „diszkrimináció” tilalmára vonatkozó törvényt kiterjesztik más események megtörténtének tagadására is – döntött a holland ügyvivő kormány.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Mint ismert, az elmúlt napokban szörnyű esemény rázta meg Írországot: egy algériai migráns Dublinban megkéselt három kisgyereket.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

Déri Tibor, Újpest DK-s polgármestere számára a sajótóból derült ki, hogy egy patrióta szellemiségű, kétestés koncertet terveznek november második hétvégéjére a kerületben.

1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és hátba támadta addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat.

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak a Felvidék magyar többségű részét. E döntés előzményei az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményre mennek vissza.