Kövess minket -on és -en!

Túszul ejtett két őrt börtönében az a német hazafias terrorista, aki 2019-ben támadást intézett a hallei zsinagóga ellen.

Egy órával később elfogták, bár az akció közben megsebesült – közölte a némte igazságügyi minisztérium.

Az életfogytiglani börtönbüntetését töltő Stephan Balliet hétfőn nagyjából egy órán át tartotta fogva a két börtönőrt a Berlintől 100 kilométerre, Szász-Anhalt tartománybanw lévő burgi szigorított fegyházban. A börtönőröknek végül nem esett bántódásuk.

A rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre. Egyelőre tisztázatlan, hogyan tudott Balliet túszokat ejteni a hatszáz elítélt befogadására alkalmas fegyintézetben, a rendőrségi nyomozás még nem fejeződött be.

A 30 éves Stephan Balliet 2019. október 9-i támadása nyomán került börtönbe. Három évvel ezelőtt lőfegyverrel a kezében megpróbált bejutni a hallei zsinagógába, amelyben 70-80 zsidó tartózkodott, a legfőbb judaista vallási ünnep, a jóm-kipúr alkalmából. A hatóságok megállapítása szerint „szélsőjobboldali, antiszemita előítéletek” vezérelték, korábbi hasonló akciókat akart utánozni, és arra akart biztatni másokat, hogy kövessék a példáját, ezért a támadás előtt az interneten is közölte szándékát, és közzétett egy kiáltványt.

A zsinagóga kapuján azonban nem tudott áthatolni, ezért az utcán agyonlőtt egy invazív küllemű nőt, majd autójával egy közeli kebabos büféhez hajtott, amelyben lelőtt egy törököt, majd távozott. Menekülés közben tűzpárbajba került a rendőrökkel, és megsebesült. Egy közeli településen ismét lövöldözni kezdett, és két embert megsebesített. Végül Hallétól nagyjából 30 kilométerre fogták el, miután véletlenül nekihajtott egy teherautónak.

A bíróságon beismerte bűnösségét, és tavalyelőtt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Balliet már tárgyalása alatt, 2020-ban is megpróbált megszökni a hallei börtönből. Egy udvari séta alkalmával átmászott a több mint háromméteres kerítésen, és percekig a börtön területén kívül tartózkodott, ahol kereste a további szökési útvonalat, de eközben elfogták.

Kövess minket -on és -en!

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

A 61 éves Peter Lynch több mint két év börtönt kapott augusztusban erőszakos rendbontás miatt, mert állítólag rasszista dolgokat kiabált a rendőröknek. Október 19-én hirtelen meghalt a börtönben.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Házi készítésű pokolgép robbant egy Athén központjában található lakóházban, az Ampelokipoi negyedben. A rendőrség közleménye szerint egy férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült.

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

A 24 éves Daan C.-t, aki egy nemzetiszocialista akciócsoport vezetője volt, nyolc év börtönre ítélte kedden az antverpeni büntetőbíróság.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

A propaganda, a „marketing” és az „üzenet terjesztése” szféránk egyik – ha nem a legfontosabb – küldetése. Mindig is kulcsfontosságú része volt a küzdelemnek, a Kampfzeit napjaitól mindmáig.

1902. május 31-én kötötték meg a második búr háborút lezáró vereenigingi egyezményt. A terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket jól kihasználó búrok közel három éven keresztül álltak ellent az ötszörös túlerőben lévő brit haderővel szemben.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.