Kövess minket -on és -en!

Fajvédő szimbólumokat ábrázoló transzparensekkel nemzetiszocialista  férfiak gyűltek össze egy németországi zsinagóga előtt.

Június 5-én a München melletti Ulmban mintegy 10 férfi gyűlt össze, akik egy transzparenst mutattak fel: „Fehér életek számítanak, állítsuk meg a fehér népirtást”.

Egy másik transzparens a fehér aktivisták körében népszerű fekete nap szimbólumot ábrázolta.

A T-Deutschland beszámolója alapján a helyi liberálisok és öngyűlölő fehérek szembeszálltak a tüntetőkkel, és habzó szájjal kényszerítették őket a helyszínről.

A rendezvény időpontja – valószínűleg véletlenül – a zsinagógánál elkövetett gyújtogatási kísérlet egyéves évfordulója volt, amelyet a hatóságok szerint egy 45 éves török-német kettős állampolgár követett el, benzint öntve a homlokzatra és felgyújtotta azt. A szomszédok és a tűzoltók gyors beavatkozása megakadályozta, hogy a lángok átterjedjenek az épületre.

A gyanúsított elmenekült Németországból, és Törökországban bujkál, amely nem hajlandó kiadni őt.

A T-Deutschland nem teljesen komolyan vehető beszámolója szerint az e heti tüntetés célja a „gyújtogatási kísérlet megünneplése volt”.

A helyi gyülekezet rabbija, Shnuer Trebnik még annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy a „neonáci összejövetel a török szökevény tetteit ünnepelte”.

„Annyi abszurditást tapasztalunk, hogy ez lehetséges” – mondta a T-Deutschlandnak.

A szélsőjobboldali hazafiak azonban általában ellenségesek mind a zsidókkal, mind a muszlim többségű országokból érkező bevándorlókkal szemben.

A rendőrség már vizsgálja is a zsinagóga előtti incidenst.

A német hatóságok egyébként 2021-ben 3027 antiszemita incidenst regisztráltak, ami 29 százalékos növekedést jelent a 2020-ban regisztrált 2351 incidenshez képest – derült ki a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal jelentéséből.

Kövess minket -on és -en!

Budapest ostromának egyik legkevésbé ismert része a hungarista harccsoportok tagjainak részvétele a védelemben.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Hanna S., egy német antifa terrorista ellen emeltek vádat Németországban. A német ügyészek szerint a vádlott feltételezhetően ahhoz a bandához tartozott, amely erőszakos támadásokat hajtott végre Budapesten.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Egy fiatal nő tett feljelentést, miután tanúja volt egy antiszemita kifakadásnak a párizsi metrón.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Egyes források szerint a Waffen-SS állományának 83 százaléka sem az NSDAP-nak, sem pedig az általános SS-nek nem volt tagja.