Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Vissza kell térnie a börtönbe a görög Arany Hajnal vezetőjének, aki az elmúlt hónapban feltételesen szabadlábon volt, mert a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezte a szabadlábra helyezéséről szóló döntést – közölte egy igazságügyi forrás.

A közép-görögországi Lamia büntetőbírósága a Nikosz Mihaloliakosz szabadlábra helyezésével kapcsolatos fellebbezést vizsgálva úgy döntött, hogy a patrióta politikai fogoly „nem tanúsított jó magaviseletet”, és vissza kell térnie a börtönbe. A tájékoztatás szerint azt rótták fel neki, hogy az interneten elítélése elleni és pártja melletti felhívásokat tett közzé, ami azt bizonyítja, nem bánta meg tettét.

A 66 éves egykori pártvezetőt május 2-án feltételesen szabadlábra helyezték, elsősorban egészségi okokból. Ezután elrendelték, hogy nem hagyhatja el az athéni régiót, havonta egyszer köteles jelentkezni a rendőrségen, és megtiltották neki, hogy kapcsolatba lépjen ügye más politikai elítéltjeivel.

Nikosz Mihaloliakoszt 2020-ban 13,5 év börtönre ítélték, miután a bíróság az Arany Hajnalt „bűnszervezetté” nyilvánította. Az egykori pártvezetőt abban mondták ki bűnösnek, hogy „bűnszervezet” vezetőjeként invazív migránsokat és szélsőbaloldali politikai ellenfeleket vett célba. Az Arany Hajnalnak róják fel egy görög antifasiszta rapper 2013 szeptemberi történt likvidálását is. A pártot tették felelőssé egy pakisztáni migráns 2013 januári meggyilkolásáért, valamint egyiptomi zarándokok és kommunista szakszervezeti tagok móresre tanításáért is.

A párt bűnszervezetté nyilvánítását és vezetőinek üldöztetését követően az elnyomatás hatására eltűnt a politikai színtérről, de más, hasonlóan radikális hazafias pártok léptek a helyére.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

Regisztrált az X-re Ilaria Salis olasz EP-képviselő, aki Magyarországon az antifa támadások elsőszámú gyanúsítottjaként lett ismert. 

Egy helyi zsidó felsőbbrendűségi csoport és állami törvényhozók kiakadtak a Nashville belvárosában a tartott nemzetiszocialista felvonulás miatt.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2024. május 9-én előkészítő ülést tartott egy büntetőügyben, amelyben öt hazafias szkinhedet „csoportosan, társtettesként elkövetett, közösség tagja elleni erőszak bűntettével” vádol az ügyészség.

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

A New York-i Citibank kirúgta egyik alkalmazottját, aki Instagramon „politikailag nem korrekt” megnyilvánulást tett közzé a Führerrel kapcsolatban.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

Egy fehér fajvédő aktivista három négert lőtt agyon a floridai Jacksonville-ben lévő boltban, egy korábbi rasszista akció évfordulóján.

Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler előtt hajlongtak a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a német nemzetiszocialisták javaslatára.

Korábban röviden – a „tudományos” értékéhez mérten – már szó esett egy bizonyos Robin DiAngelóról annak kapcsán, hogy az ő agyszüleménye a woke-izmus bibliájának számító White Fragility (Fehér törékenység) című könyv.

1908. június 12-én született Otto Skorzeny, a Waffen-SS egyik leghíresebb katonája, aki többek között merész ejtőernyős és kommandós akcióival szerzett magának hírnevet.

Hatéves börtönbüntetést szabott ki csütörtökön a stuttgarti tartományi felsőbíróság egy „szélsőjobboldali német terrorcsoport” vezetőjére.

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.